Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1983. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/37. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1984)

Közép- és újabbkor

186/1. Balatonfüred Arácsi út 94. ún. Gombás kúria (Veszprém m.) - (XXXVIII.) A kutatás tisztázta a kúria fő építési fázisait. Eszerint'a XVIII. sz. második felében már állt két egymással párhuzamos nyújtott téglalap alaprajzú földszintes épület. A baloldali szoba-konyha-szoba-kamra elrendezésű lakóház, a jobboldali gazdasági épület, istálló volt. Azéppleteket a hegyoldalba vájt, két egymással párhuzamos kőboltozatos pince elé épített kő oromfal kötötte össze. Az épület íves vonalú, kővázákkal díszített oromfalai és a kettő közötti zárt, íves kerítésfal a XVIII. sz. végénépült, ekkor készültek a lakóház utcai szobájának kovácsoltvas ablakrácsai is. A XIX. sz. végén és a XX. sz. elején alakult ki a pincék előtti emeletes összekötőszárny. A falkutatás során az utcai lakószobában két rétegben igen színvonalas falfestés került elő. Az alsó réteg a XVIII. sz. második feléből való: erdei liget kerti házzal, Bacchusszal; tájkép várossal; vitorláshajók; erdei vadászjelenet (?) - két kép még feltáratlan. A fölötte levő XIX. sz. eleji réteg álló ovális képekből áll, melyek közül egyet tártunk fel. D. Mezey Alice 186/2. Balatonfüred — Bajcsy-Zsilinszky u. 32. (volt ref. templom) — (Veszprém m.) - (XXXVIII.) A XVII. sz-ban épült ref. templom, melyet 1925-ben megújítottak, egy "régi cisztériumnak a közepén áll." A XIX. sz. elején a gyülekezet új templomot emeltetett — egy utcával följebb — s ezt a régi épületet eladták, s az zsinagógaként funkcionált tovább. Az álló épület belső falai mentén egy téglalap alakú 4,5x16,5 m-es belvilágú, keletelt templom alapfalait tártuk fel, a D-i oldalon támpillérekkel. A reformátusok építkezése a D-i és K-i oldalon körülfogja a középkori építményt, míg K-i és Ny-i falával ráépült. A Ny-i oldalon két nagyméretű sarokpillért, a K-i külső falsíkhoz egy pillért építettek. A jelenlegi betonburkolat és feltöltési rétegek alatt —51 cm-re megtaláltuk a ref. templom négyzetes téglákkal kirakott járószintjét, mely a középkori visszabontott falakat is takarta. A törmelékből több, negyed körcikk alakú tégla került elő, mint a külső feltöltésből. Mellékletet nem találtunk, de minden bizonnyal a középkori temető sírjait jelzi a nagymennyiségű csontváztöredék. Bár leletanyag nem bizonyítja, az épületet talán mégis azonosíthatjuk a Szt. Margit egyházzal. Cs. Dax Margit 98