Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1983. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/37. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1984)

Őskor

4/9. Balatonmagyaród - Pörkölt sziget (Zala m.) (XIX.) A Kisbala­ton II. tározó szondázása során a kutatószelvényben (8x1,5 m) rézkori (balatoni csoport) cserepei kerültek elő a felső 60-80 cm mélységig terjedő rétegben. Objektum nem volt. Vándor László 4/10. Balatonmagyaród — Szarkavár (Zala m.) (XIX.) A korábbi te­repbejárások során talált lelőhelyen végzett ásatásunk negatív eredmény­nyel zárult. A terepbejárások alkalmával nagyobb kiterjedésű rézkori (Ba­laton k.), római és késő népvándorlás kori telep intenzív nyomait figyel­hettük meg a szántásban. Szondázó ásatásunkon viszont már csak azt álla­píthattuk meg, hogy az objektumokat teljesen kiszántották. Horváth László 5. Békéscsaba - Corvin u. (Békés m.) (II.) A Békés megyei to­pográfia, valamint a Békéscsaba-monográfia előkészületei során alkalom nyílt a csabai későközépkori Ábrahámffy-féle kastély feltételezett helyé­nek ásatással történő hitelesítésére. A kastély helyét a szakirodalom (Haan, Banner) a város D-i részén, a jelenlegi Kastély, Ábrahámffy és Corvin utcák közötti területen feltételezte. Kéthetes ásatásunk során a rendelkezésre álló üres telkeken (Kastély u. 2. és Corvin u. 16.) végeztük az ásatásokat, vala­mint a Kastély u. és Corvin u. elágazásánál nyitottunk kutatóárkot. A Cor­vin u. 16. sz. telken ásott kutatóárkunkban és szelvényünkben a gávai kultúra, a szarmata kor, az avar kor és az Árpád-kor egy-egy kisméretű hulladék­gödrét, valamint É-D-i irányban haladó sekély vízlevezető árkokat tár­tunk fel, melyek az említett korszakok településeihez tartozhattak. A mun­ka során a késő középkori kastély nyomaira sehol sem akadtunk. A két má­sik ásatási helyen csak újkori feltöltést találtunk. Az ásatáson részt vett Szatmári Imre egyetemi hallgató (JATE). Jankovich Dénes 6/1. Budapest I. Gellérthegy, É-i oldal (III.) Budapest várostörténeti kutatásának témakörében már a harmadik ásatási szezonban végeztünk fel­tárásokat a gellérthegyi, erődített kelta-eraviscus telep területén. Korábbi feltárásaink eredményeképpen már megállapítottuk, hogy a hegy É-i oldalán három periódusú földsánc húzódott, melynek legalsó része késő bronzkori, a 8

Next

/
Thumbnails
Contents