Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1983. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/37. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1984)

Honfoglalás kora

Elvétve akadt néhány vaskés. A temető a kezdetben reméltnél lényegesen nagyobb kiterjedésű. B. Horváth Jolán - Bóna István 153. Sály - Lator (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (XVII). A Lator-hegyen az Örsur nemzetség X. sz-i nemzetségfői központjának kutatását folytattuk. A nagyméretű égett sáncos földvár ÉK-i részén, a sáncon nyitott II. sz. szelvényben még két gerendaszintet tártuk fel. A laza, vörösre égett réteg felbontása után, melyben fehér hamu formájában figyelhettük meg a szerkezetet alkotó gerendákat, egy erősen döngölt réteg volt. Ebben már kevés szenesedett és korhadt gerendát találtunk. A szerkezet jellege azonos volt az eddig feltárt szintekével: egymást keresztezve rekeszeket alkottak a gerendák. Néhány függőleges irányú gerenda nyoma és cölöplyukak is jelentkeztek. A gerendák között találtunk köveket is. A 14. szint elbontása után megtaláltuk a X. sz-i szintet, vagyis eljutottunk az épített sáncszerkezet aljáig. A legalsó gerendaszint alatt a szűztalajba mélyedő kora vaskori gödörkomplexumot tártunk fel. A gerendaszerkezetet kitöltő földben a X. sz-i kerámiatöredékeket találtunk. A gödrökben sok kora vaskori cserép, tüzikutyák töredékei és sok állatcsont volt. A sánc alatt húzódó koravaskori objektumok egy részét még nem tudtuk feltárni. A tárt kutatóárkokat és szelvényszakaszokat visszatemettük. Az eddigi feltárás eredményeként megállapíthattuk, hogy az égett sánc a X. sz-ban épült, őskori előzménye nem volt. Gádor Judit 154. Sárrétudvari - Hízóföld (Bocskai TSz) (Hajdú-Bihar m.) (VIII). Az 1980-ban meggyalult kis dombocskán leletmentő ásatásunk során eddig 137 sír került feltárásra. Ebből 12 sír középső és késő bronzkori, közülük kettő csontvázas, tíz pedig hamvasztásos ritusú. A honfoglaló temető 125 sírja Ny—K-i főirányítású. Az ettől való elhajlás — 4—15' — igen szűk értékek között mozog. A temető leletanyaga igen gazdag fegyverekben, gyöngyökben, nemesfémekből készített ékszerekben. A férfisírok 70%-ában figyelhettük meg a szimbolikus lovastemetkezések szokását. A lószerszámokon kívül tegezvasalások, tegezfüggesztő karikák, faragott csontlemezek, íjcsontok, szíjelosztó karikák, nyílcsúcsok, kések, csiholó kovával, aranykarika, egy esetben pedig szablya került elő. A női sírokból bronz karperecek, aranyozott ezüst lemezes korongok, aranykarikák és préselt arany ruhadíszek kerültek elő, valamint egy női nyereg aranyozott ezüst veretei, alatta a lószerszámokkal. 84