Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1983. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/37. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1984)

Honfoglalás kora

HONFOGLALÁS KORA (Térképszám: 147-156.) 147. Garabonc - Ófalu I. (Zala m.) (XIX). A IX. sz-i temető újabb 23 sírja került feltárásra, így az eddig feltárt sírok száma 79-re emelkedett. A temetőt három oldalról lehatároltuk, D-en várható még egy-két sír. A sírokból fülkarikák, vaskések, csiholok és edények kerültek elő, egy sírban dalmát-pannon típusú sarkantyúpár volt. A rendkívül laza szerkezetű temetőt feltehetően egy nagycsalád használta, melynek férfitagjai a zalavári központ fegyveres kíséretéhez tartoztak. A temető feltárása során 54 földbemélyített objektumot tártunk fel. Ezek nagyrésze újkori (XVI

11. sz.), de emellett késő bronzkori, LT és IX. sz-iak is voltak. Kiemelkedik közülük két földbemélyített kelta lakóház, amelyek közül az egyikben bronzgyűrű, kúpos bronzlemez és kengyeles bronzfibula is volt. Munkatársak: Szőke Béla, Honti Szilvia és Horváth László régészek. Zárnád ics Ágnes restaurátor és Frankovics Tibor, Spolár Erika technikai munkatársak. Vándor László 148. Hajdúdorog - Temetőhegy (Hajdú-Bihar m.) (VIII). Az 1977 óta folyó feltárás keretében újabb 57 sírt tártunk fel (223-27. sz.) a X-XI. sz-i köznépi temetőből, melynek kiterjedését három irányban (Ny, K, É) ismerjük. A korábbi évekhez viszonyítva igen sok gyermeksír volt. A mellékletek szegényesek voltak: sima és S végű hajkarikák, egyszerű huzalgyűrűk. Nyolc pénz került elő, közülük hét meghatározható: I. András, Salamon, I. László, Béla dux és II. Béla veretei. Ez utóbbi, a temetőben eddig előkerült pénzek közül a legkésőbbi, is azt igazolja, hogy még a XII. sz. első felében is temetkeztek ide. Fodor István 149. Iván - Dudás dűlő (Győr-Sopron m.) (XXVII). Közvetlenül a Kócsód patak É-i partján ástunk ki egy salakhalmot. Mellette hat magas fel82