Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1983. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/37. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1984)

Római kori barbár

Tiszadob — Sziget (Szabolcs-Szatmár m.) Lásd 137. sz. 110. Tiszaföldvár, Téglagyár (Szolnok m.) (XXXIV). Ebben az évben feltártunk egy X. sz-i település kemencesorát és házát, szarmata gödröket és sírt, kelta, hamvasztásos sírt, szakáiháti és AVK telepet ill. AVK sírt. Az ásatáson részt vett: Istvánovits Eszter (JAM), Kulcsár Valéria (KJM), Horusitzky Katalin és Pintér Erzsébet restaurátor. H. Vaday Andrea Tiszalök — Ciberés (Szabolcs-Szatmár m.) Lásd 61. sz. Tiszaszőlős — Nagyaszópart (Szabols-Szatmár m.) Lásd 63. sz. 111. Tiszaug - Kisrétpart (Szolnok m.) (XXXIV). 1983-ban folytatódott a Tisza III. vízlépcső munkálatait megelőző leletmentő ásatás. A föltárás célja a felszíni leletekből ítélve nagy kiterjedésű szarmata telep egy összefüggő részének a megfigyelése volt. Felületünk 250 m

2 nagyságú volt, amelyen a már korábbi ásatásból (Siklódi Csilla, 1981—1982) ismert rézkori sánc nyoma, egy bronzkori urnasír, három szarmata ház (és egy negyediknek a sarka), 13 szarmata gödör és egy Árpád-kori ház részlete került elő. A földbe mélyített, 3-3,5 x 3,5 m oldalhosszúságú, egy sorban elhelyezkedő szarmata házaknál a tetőszerkezetet tartó öszlopok nyomát az objektumok közepén találtuk meg. Tűzhelyet csak egy esetben sikerült megfigyelnünk. A szarmata gödrök legnagyobb része ún. méhkas alakú volt. A leletanyagban téglaszínű és szürke, jól iszapolt korongolt kerámia, kézzel formált kerámia, valamint kétsoros csontfésű, üvegedény töredéke, orsógombok, vas töredékek (pl. kések), csont eszközök vannak. A telep a késői szarmata időszakra keltezhető. Az ásatáson részt vett: Bács Tamás, Laszlovszky József, Pallós Lajos, Poroszlai I Idikó, Siklódi Botond, Vicze Magdolna. Cseh János 112. Tiszavasvári, belterület (Szabolcs-Szatmár m.) (XXI). A Bocskai utcában gázvezeték fektetésekor szarmata és középkori gödröt, valamint Árpád-kori házat vágtak át. A magas dombháton húzódó lelőhelyről már több ízben kerültek elő leletek. Istvánovits Eszter — Lőrinczy Gábor 65