Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1983. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/37. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1984)

Őskor

Az "A" felület nagyrévi házát lebontottuk — az alatta levő szinten (3. szint) házalap helyett tömör, egységes agyagfeltöltést találtunk, melynek gerincszerű kiemelkedését cölöpsorral erősítették meg. A paliszádszerű épít­mény feltehetőleg árvíz ellen emelt, átlag 40 cm vastagságú mesterséges gát lehetett. Az "A" és "B" felületen az agyagfeltöltés lebontása után 10­15 cm vastag hamuval, faszénnel kevert szerves anyagban, állatcsontban rend­kívül gazdag réteg alatt jelentkezett a 4. szint. Ezen a szinten négy ÉK-DNy hossztengelyű házalap bontakozott ki. Az 1. ház teljes egészében, a 2—3 ház D-i fele, a 4. háznak csupán egy kis részlete esett a szelvénybe. A házak az eddig feltárt nagyrévi házakhoz hasonló szerkezetűek, beosztásuk azonos. A viszonylag nagy, összefüggő felület lehetővé tette, hogy a településrendszer­ben egymáshoz tartozó házcsoportokat figyeljünk meg. Az őshumuszon a két ásatási felületen csupán egyetlen, hasonló tájolású és szerkezetű ház került elő a 4. szint 1. sz. háza alatt. Az őshumuszon más régészeti jelenséget nem ész­leltünk. A leletanyag egységesen a nagyrévi kultúrához tartozik. Az ásatáson részt vettek: Raczky Pál, Cseh János, Figler András, Po­roszlai Ildikó, Soós Virág régészek, Pálffy Krisztina. Kozma Károly fotósok, Kovács Márta, Tóth József restaurátorok, Bartoszeiwicz László zoológus,Bács Tamás, Pallós Lajos, Tar György, Vicze Magdolna régészhallgatók. R. Csányi Marietta — Stanczik Ilona Tiszaug — Kisrétpart (Szolnok m.) Ld. 111. sz. Törökszentmiklós — Szenttamás (Szolnok m.) Ld. 156. sz. 67. Velem - Szentvid (Vas m.) (XXXV). A fellegvárat kísérő teraszon kibontottuk a Ha/A-kori ház alsó padlószintjét (-250 cm). A döngölt, néhol tapasztott, többször megújított felület alatt - a cölöplyukak tanúsága sze­rint — még mintegy 80—100 cm feltöltés van a teraszbázisig. A szomszédos szelvényben elbontottuk a sáncokat. Alatta világossá vált, hogy a 180— 200 cm mélységben épített késő bronzkori ház emelése előtt a megrongálódott teraszlépcsőt újra kellett építeni: apró kövekkel feltöltve agyagozták le. A te­rasz lejtőjén gerendaszerkezet nyomai is megfigyelhetők. Az 1980-ban ki­bontott LT-D-kori házsorok folytatása helyett kelta cserepeket, későrómai, IX. sz-i és Árpád-kori töredékekkel kevert, dúlt rétegben találtuk követ­kező szelvényünkben. A szomszéd felületben a XIII. sz-i járószintet tovább bontottuk el — ennek egy részéhez egy későbbi XV—XVI. sz-i út is csatla­32

Next

/
Thumbnails
Contents