Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1983. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/37. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1984)

Őskor

44. Okány, 6, Baromfitelep (Békés m.) (II.) Az okányi Haladás TSz Fokszéki telepén földmunkák során sírokat bolygattak meg. A helyszínelés során megállapítottuk, hogy a tiszapolgári kultúra egy temetőjét találták meg, mégpedig az MRT 6 IV/I. kötet 6. sz, Baromfitelep nevű telep temetőjét. A rögtön megkezdett leletmentés során hét sírt sikerült még azonosítanunk, ebből egy szarmata, a többi rézkori volt. Mindegyik sírt megsértették a földmunkák során, de azért hármat sikerült az eredeti állapotában rögzítenünk. Kibontottunk még két valószínűleg szarmata kori gödröt és egy K-Ny-i irányba húzódó árok részletét, melyben egy kutyacsontváz feküdt. Nikotin Edit 45. Onga —Ócsanálos — Várdomb (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (XVII.) Fidrus István (Óncsanálos, Attila u. 10.) bronz tárgyakat hozott a miskolci múzeumban. A lelet egy nagyméretű tokos baltát, egy lándzsahegyet és egy darab egygombos sarlót tartalmazott. A lelőhely Ócsanálastól D-re, a Hernád jobb partján magasodó domb,mely szőlővel van beültetve. A bronzok a domb DK—i felén, az aljban, egy telekelválasztó út felszántásakor kerültek elő. A helyszínen jellegtelen őskori és neolit cserepeket gyűjtöttünk. Hellebrandt Magdolna — Koós Judit 46. Öcsöd - Kováshalom (Szolnok m.) (XXXIV.) 1983-ban jelentős felületre kiterjedő ásatást vettünk tervbe a Közép-Tiszavidéken, s ennek keretében egy neolitikus lelőhely komplex vizsgálatát igyekszünk megvalósítani. A MTA— Rl, a MNM, a MM és az ELTE munkatársaiból team alakult; egy ilyen sokszempontú kutatást csak nagyobb együttműködés keretén belül lehet megvalósítani. Munkánkat a Kőrös-Holtág partján fekvő teli-település tágabb környezetének terepbejárásával kezdtük, s az összegyűjtött leletek statisztikai elemzését végeztük el. Ezt követően a lelőhely felszín alatti rétegeinek, települési objektumainak feltérképezését mintavevő fúrások nagy sorozatával hajtottuk végre. Ezen előmunkálatok segítségével a szakálhát-tiszai átmenet, ill. a korai tiszai időszak lelőhelyének valószínű rétegviszonyait sikerült megrajzolnunk. Ezt figyelembevéve 600 m

2-es felületet jelöltünk ki a telepen munkára. E terület feltárása során három K-Ny-i hossztengelyű, nagyméretű paticsház maradványait sikerült tisztáznunk közvetlenül a humusz alatt. A házakban kemencéket és igen nagy mennyiségű leletanyagot találtunk. A kerámiaanyagban jellegzetes tiszai, szakálhát-tiszai elemek do-, minálnak. Importként vincei és petresti típusú töredékek is előfordulnak, 22