Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1983. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/37. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1984)

Közép- és újabbkor

voltak, a kibontott gerendafészkek alapján fafödém választotta el a szinteket. A bástya azonosítása Natalis Angelini olasz hadmérnök által 1573-ban készített alaprajz segítségével történt. Pusztulására az 1767-es és 1785-ös évekből származó városalaprajzok utalnak, melyeken már nincs feltüntetve; helyén egy ötszögü bástya található. E bástya maradványai ma is láthatók: a Rákóczi út 63. sz. ház kertjében közel 2 m magasan, a 65. és 67. sz. házak udvarának járószintjén, részben a melléképületek alatt. Az I. Rákóczi György építkezéseihez kapcsolható bástya DK-i sarkát képezi a Perényi-kori négyszögű bástya. A feltárt bástya az 1642-es inventárium oroszlánbástyéjával azonosítható, szerepe a porház védelmében volt. (A kétszintes lőportorony a trinitárius kolostor udvarán ma is látható.) Tervező: M. Anda Judit. J. Dankó Katalin 236. Segesd - Pékóföld (Somogy m.) (XIV). Folytattuk a királynéi civitas, majd középkori mezőváros területén a feltárást. Kiderítettük, hogy az 1982-ben előkerült (4. sz. kutatóárok) rakott téglaszint egy téglalap alakú sütőkemencéhez tartozott. Ez az agyagba rakott, paticsos tüzelőrésszel és körben tégla járószinttel rendelkező konyha (sütőház) egy igen nagyméretű házhoz csatlakozott. A Ny-K-i tájolású, sövényfalú háztól DK-re egy L alakú (kb. 4 m hosszú, 20 cm széles, helyenként kilenc sor tégla magasságában megmaradt ÉNy-i falsarkot találtunk. Eddigi kutatásaink alapján ez az épület a török kor előtti, talán a XIV-XV. sz-i időszak építkezéséhez tartozott. A domb legmagasabb pontján álló építmény a terület, a város központi, legjelentősebb építménye, kúriája lehetett, amelyet Ny-i irányból egy 4 m széles és mély árok vett körül. A központi építményen kívül eddig megtalált díszes téglaépítmények a török kör előtt, ill. annak különböző időszakaiban pusztultak el. Kevés Árpád-kori, több XIV-XV. sz-i és török kori leletanyag került elő. Munkatárs: M. Hrotkó Zsuzsanna, Nagy Gergely és Dénes József. Magyar Kálmán 237. Somogyzsitfa - Szőcsénypuszta, Szt. Vendel kápolna (Somogy m.) (XIV). A kutatásra az egyház által tervbevett tatarozás előtt került sor. A szőcsényi vár területén áll, hajójához a nyolcszög három oldalával záruló 126