Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1983. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/37. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1984)

Közép- és újabbkor

meg a szántásban. A vassalakok között sok cipó alakú darab is volt. Ez a terület a középkori falu XV—XVI. sz-i részében helyezkedik el a felszínen talált cserépanyag alapján. Horváth László Nagyberki — Szalacska (Somogy m.) Ld. 39. sz. 222. Nagykőrös, Szabadság tér 4. (Pest m.) (XX). A DÉMÁSZ új épületének alapozásakor előkerült két gödör (gabonásverem?), melyek szélessége 110—210 cm, mélysége max. 182 cm lehetett a megfigyelt metszetek szerint. A gödrök kitöltéséből XV—XVII. sz-i kerámiát és állatcsontot gyűjtöttünk. Egy itt dolgozó munkás elmondása szerint a közelben előkerült két csontváz is. Simon László 223. Nagymaros-Törökmező-Hévvíz (Pest m.) (XX). A XVIII. sz-i térképeken Hévvíz, Hév Kut Rudera néven szereplő lelőhelyen 1982-ben kezdtük el az ásatást. Akkor nagyrészt tisztázódott az épület alaprajza, kora (XIII—XV. sz.). Az 1983. évi ásatás során az építmény további részletei kerültek elő. Egy kutatóárokkal megvizsgáltuk az épület felett húzódó egykori kőbánya meddőhányóját is. Itt több középkori (XIII—XIV. sz-i) edénytöredék került elő. Ezek alapján valószínűsíthető, hogy a kőbányát az épület készítésekor nyitották, s ahhoz használták fel a köveket. Miklós Zsuzsa 224. Nagyrécse — Aranyosi tábla (Zala m.) (XIX). Az Aranyosi tábla legmagasabb pontját átszelő és a Gáspár-hegyre vezető dülőutat a TSz megszüntette. A földmunkák során egy téglából és kőből épült középkori templom és a körülötte levő temető több sírja került felszínre. A leletek bejelentését és helyszíni szemlét követően megállapodtunk, hogy 1984 tavaszáig, a hitelesítő ásatásig a területet nem bolygatják. Horváth László 119