Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1983. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/37. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1984)

Közép- és újabbkor

falát azonban nem sikerült megtalálni, mert köveit a szomszédos nyaralók építéséhez kitermelték. A K-i épületszárny K-i homlokzatának újabb szakaszát hoztuk felszínre és mellette egy sírt. A csontváznak mindkét kézfeje hiányzott és a kar szárcsontjain a csukló felett ferde metszésnyom volt látható. A kolostorépület DNy-i sarkából közvetlenül a felszín alatt románkori ülőfülke-pár 13 profilkővel került elő. H. Gyürky Katalin 194. Buzsák, rk. kápolna (ún. Fehér kápolna) — (Somogy m.) (XIV). Egyházi tatarozás során megkezdték a D-i falon a XX. sz-i vakolat leverését: Az eddig XVIII. sz-inak tartott kápolna D-i falán román kori részletek kerültek elő, melyek szükségessé tették az épület műemléki kutatását. Az alábbiakat figyeltük meg: a téglából épült templomot D-ről három román kori ablak (a középső félig elbontott) és Ny-ról egy résablak világította meg. Bejárata D-ről volt. A hajó homlokzatait lizénák keretezték. A Ny-i homlokzaton feltártuk a téglából falazott fűrészfogas főpárkányt. A belsőben középkori faszerkezetű Ny-i karzat lenyomatát, gerendafészkeit tártuk fel. A diadalív a barokk boltozatig középkori (még a tetőtérben is), ennek felső részét a barokk boltozatok építésekor megfaragták. A templom szentélye elpusztult. A megújított szentély félkör alaprajzú. Az Árpád-kori templomhoz sekrestye nem csatlakozott. Az É-on, Ny-K irányban nyitott kutatóárokban két XVIII. sz. eleji, Ny-K tájolású női sírt tártunk fel. A szentélyt a török utáni visszatelepülés idején állították helyre, először alacsonyabb szentéllyel, majd amikor az 1701-ben elkészült, magas oltárt felállították, a szentélyt a hajó magasságáig megemelték. A boltozatok is ekkor épültek. A templom Buzsák község határában fekszik, a mai falutól 4 km-re ÉK irányban. Terepbejárás során megfigyeltük, D—Ny—É irányban középkori település volt. Mielőtt a község elnéptelenedett, a templom körül erődítményt építettek. Lukács Zsuzsa — B. Benkhard Lilla 195. Cece (Fejér m). (XXX). A 61-es út cecei szakaszán a 27 km + 600 m útjel közelében az út baloldalán (menetirány Simontornya felé) gépi földmunka sorén középkori edénytöredékeket, csontokat találtak, valamint egy kis cserépedényt, melyben XVI. sz. eleji ezüst érmek voltak. 74 db érmét sikerült összegyűjteni az emberektől, akik ott dolgoztak, eredetileg több volt az edényben. A talált kerámiatöredékek XIV.-XVI. sz-ra keltezhetők. Előkerület egy román kori jellegű szenteltvíztartó-töredék is. A bolygatottság 104