Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1983. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/37. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1984)

Közép- és újabbkor

1. A XIII. sz. közepén román stílusú templom épült, nyújtott négyszög hajóval, mely síkfödésű lehetett, és a hajónál keskenyebb, nyújtott félköríves záródású szentéllyel. A román templom Ny-i falát a templombelsőben megtaláltuk és tisztáztuk a belső szinteket. 2. A XIV. sz. közepén építették a szentély É-i oldalához a sekrestyét. A szentély É-i falában gótikus kőkeretes kapu vezet a sekrestyébe, az É-i falban gótikus pasztofóriumot találtunk. Ugyanekkor belül kifestették a szentélyt. A diadalív É-i falán püspökalak látszik, mellette felszentelési kereszt. 3. A XVII. sz. második feléből származó külső festéknyomokat lehet megfigyelni a román hajón és szentélyen. 4. Az 1698-as Visitatio romosnak írja a templomot, 1733-ban már jó állapotban találták. 5 A XIX. sz. közepén Ny felé bővítették a templomot. Valter Ilona 190. Bánokszentgyörgy - Szentmihálytető (Zala m.) - (XIX). Az 1982-ben Nováki Gyula, Számpli Gyula helybeli lakos útmutatása mellett a nagy kiterjedésű erdőben egy késő középkori kis falu felszínen látható maradványait, a mellette levő kis földvárat és a körülöttük húzódó szántóföld-nyomokat (teraszok, mesgyék) mérte fel vázlatosan. 1983-ban a falu kilenc háza közül egyet teljesen, kettőt felerészben tártunk fel. Kettőnél gerendaházra lehetett következtetni: a talpgerenda alatt csak néhány ponton mutatkozott tégla- vagy kősor-alapozás. A harmadik háznál sok nagyobb méretű és vastag paticsdarab volt és a belső oldalukon falenyomatok látszottak. Ezek a paticsdarabok talpas sövényfalú házra utaltak. A ház kemencéjének legalsó fenéktapasztásban apró kavicsréteg volt, négyszer megújított fenéktapasztásában pedig edénycserepeket raktak. A házak területéről kevés késő középkori cseréptöredék került elő. A falu — alapozásában is teljesen szétdúlt — templomáról, néhány kisebb kutatóárokkal meg tudtuk állapítani, hogy egyhajós, félkörös szentélyzáródású volt. A földvár kétrészes, egy árok veszi körbe. Az egyik rész 16,5x 12, a másik 9x6 m átmérőjű, mindkettő az árokból kitermelt földből mesterségesen felhányt domb. A korábbi bolygatás a nagyobbik rész belsejét teljesen, a kisebbik résznek a felét, továbbá a várároknak egy nagy részét megsemmisítette. Három kutatóárokkal sikerült a domb eredeti méreteit rekonstruálni, de belső épületnek és az erődítménynek nem találtuk meg a maradványait. Az előkerült néhány edénycserép a falu házainál találtakkal egyezik. Holl Imre — Nováki Gyula - Parádi Nándor 100