Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1982. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/36. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1983)
Árpád-kor
gyöngy, fehér pasztagyöngyök. Az 1981. évire merőleges sáncátvágás során a sáncárok tetejéről két, a XIII. sz.-ra keltezhető cseréptöredék került elő. A sánc külső lejtőjén — 70 cm mélységben kb 1,5 m átmérőjű, teknősen mélyedő égett, hamus foltot rögzítettünk (mélysége 25 cm), amelyen belül egy 15 cm átmérőjű, 10 cm vastagon körüldöngölt, korhadt állapotban megmaradt cölöp volt. Munkatársak: Tárnoki Judit, Tar György (Szécsény, Kubinyi Ferenc Múzeum). Soós Virág 157/1. Örménykút MRT 54. sz. lelőhely (Békés m.) (II). Az 1981-ben szondázó ásatással megkutatott (Rég. Füz. 1. 35.1982.81.) lelőhelyen ebben az évben mintegy 1600 m 2 -nyi felületet tártunk fel, a település három különböző pontján. Az „A munkahelyen nyolc földbeásott ház maradványait tártuk fel sűrűn egymás mellett. (Ezeken kívül rábukkantunk a 9. sz. ház É-i sarkára is.) A házak megközelítőleg négyszögalakúak, általában 2,5 x 4 és 3 x 5 m nagyságúak, többségükben két, nagyméretű cölöplyuk volt. Mindössze kettőnek falában volt kisméretű tüzelőfülke, egy harmadik sarkában tüzelőhelyet találtunk; a negyedik betöltésébe később ástak bele egyszerű tüzelőhelyet; a többiben semmilyen, rendszeres tüzelésre utaló nyom nem került elő. A házak között három kerek vermet találtunk, egyikük falán égésnyomok voltak. Néhány helyen (a házak észlelési szintjénél magasabban) összefüggő felületekben olyan salakszerű maradványokat találtunk, melyek az agyag magas hőfokon történt égése nyomán keletkeztek. A házak csoportjától kb 15 m-re két párhuzamos árok részletét bontottuk ki. A ,,B' munkahelyen két, az előbbiekhez hasonló típusú házat tártunk fel. Az egyik sarkában edény- és csonttöredékekkel kirakott fenekű agyagkemence volt. Ezen a munkahelyen számos, egymással párhuzamosan futó árok részletét figyeltük meg. A ,,C munkahelyen csak árkok nyomaira bukkantunk. A házak padlójának vastagsága és jellege, a tüzelőhelyek falának igen gyengén átégett volta alapján úgy tűnik, hogy a település feltárt részleteit rövid ideig használták. Egy esetben két ház metszi egymást (2a— b), egy másiknál mindössze néhány cm a falsík távolsága (1—2. sz. ház), s egy harmadik alkalommal a 3. sz. gödröt (benne korongolt bogrács összeillő töredékei) a 6. sz. ház sarkára ásták rá. Mindez arra mutat, hogy a kibontott objektumok nem feltétlenül egyidejűek. A leletanyag túlnyomó többségét a kvarcos-homokos soványítású, korongolt kerámika alkotja. A korongolatlan anyagban bográcsfülek, sütőharangtöredékek és díszítetlen fazékdarabok találhatók. Néhány orsógomb, egy kézi 83