Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1982. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/36. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1983)

Római kor

hasonló leletekben szegény vidéken. A faragás stílusa és az emlékek jellege egységes származásra utalnak: talán a feltételezhető, de még meg nem talált Somogy - Tolna megyei római város elhurcolt sírkőanyagát találtuk meg másodlagos felhasználásban. Az ásatás befejezése után az ELGI kutató talajellenállás-méréssel meghatározták az ÉNy-i saroktornyot, és az erőd Ny-i felében a horreum helyét. Egy, a területről készített légifelvétel pedig további segítséget nyújtott a beépítettség meghatározására. Ennek alapján az is kitűnt, hogy az erőd Ny-i oldalán is állt egy kapu: tehát a heténypusztai erődnek mind a négyoldalán volt kapuja. Résztvevő: Nagy Mihály egyetemi hallgató. Tóth Endre 70. Dunaújváros (Fejér m.) (XLIII). 1982 januárjában egy töredékes sisakot és egy bronzüstöt kapott az Intercisa Múzeum Fehér András dunaújvárosi lakostól. Mindkét lelet folyamkotrás alkalmával került elő, a Dunából, a dunaújvárosi ipari kikötő bejáratánál. A sisak süveg formájú, háromszorosan profilált csúcsos véggel készült, lemezből kalapálták ki. A homlokpánt fölött a tulajdonost jelölő felirat poncolt pontsorból áll: MAXI CONSTANTIS. Kora a lll-IV. sz.-ra tehető. A fül nélküli bronzüst kora a II—III. sz. Szabó Klára Esztergályhorváti — Bárándpuszta (Zala m.) Lásd 15. sz. 71. Esztergom — Vár (Komárom m.) (X). A várásatás alkalmával a román kőtár falán kívül későrómai épületnek csupán földbe rakott kőfalát, illetve a hozzátartozó járószint részletét bontottuk ki. A kőtárban lévő 2. sz. kutatóárokban egy É-D-i irányú 80 cm vastagságú korarómai falat találtunk. A fal belső oldalán igen vastag agyagos, későkelta leletekkel keltezett rétegződések vannak. A falat ennek, a meredeken levágott rétegződésnek (kelta sánc?) építették neki. A fal külső oldalán a fugákat habarccsal kikenték. Kívül, a fal aljától K- felé, enyhén lejtő római rétegződéseket találtunk. Ezek közül a fal építésével egyidős alsó rétegeket korarómai kerámia keltezi. H. Kelemen Márta — Horváth István Gönyű — Nagyszentjános N/5, tábla (Győr-Sopron m.) Lásd 151. sz. 41