Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1982. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/36. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1983)

Római kor

A legfontosabb feltárások a következők voltak: Korai beépítettség a legióstábortól DK-re eső területen, az aia tábor feltételezett területén. A II—

Hi. sz.-i legióstábor területén: — a tábor D-i védművei, praetentura fronton — A porta decumana kutatása, ugyanott egy É-D-i irányú fossa megfigyelése — A praetentura épületei közül a legnagyobb arányú feltárás a thermae maiores területén folyt — Kisebb feltárás folyt a via principalis és a thermae maiores között — A praetentura egyik KNy-i útját figyeltük meg a Korvin O. út É-i végén, az épülő aluljáró D-i felében — A praetenturában a Vörösvári út építendő útpályája helyén kerüt sor előzetes feltárásra. (Épületek és úthálózat) A táborváros területén: — A Lajos utcában folyt építkezést megelőző feltárás és leletmentés A későrómai erőd területén: ÉD-i főútjának s egy épületének részletei kerültek elő és későrómai beépítettség a legióstábortól K-re A polgárváros területén a romkertben, romkonzerválást megelőző hitelesítő feltárás,valamint az É-i városfal kutatása folyt. A temetők közül az épülő Kaszásdűlői lakótelep területén folyt leletmentés Az Óbudai Hajógyárszigeten a Rákospataki erőd hídjának hitelesítésére rétegvizsgálatokat végeztünk Németh Margit 67/16. Budapest, XVII. Rákoscsaba, Péceli út Hrsz.: 138598 (III). Folytattuk a „Rákosvölgye MGTSz" területén lévő lll-IV. sz.-i temető feltárását. Csatlakozva az eddig átkutatott területhez, három új szelvénnyel (XXXI—XXXIII) további 55 sírt tártunk fel; a temető sírszáma ezzel 207-re emelkedett. Az ásatás során több, kővel kirakott és árokkal körülvett, az esetek többségében bolygatott temetkezést találtunk. A leletanyag ez évben éremmel keltezett síregyüttesekkel, bronz szelencével, ezüst fülbevalókkal, karperecekkel és fibulákkal gyarapodott. A temetőtérkép szerint a mintegy 15000-16000 m

2 -nyi területet elfoglaló temetőnek a K-i felét sikerült feltárni, az 1982-es ásatás viszonylag sűrű sírsorai a középső részhez tartozhatnak. Az eddig előkerült leletanyag alapján a keleti germán — szarmata ethnikurr.ú — temetőt a IV. sz. végéig keltezhetjük. A feltárt területen a sírokkal egykorú árokrendszereket és igen kevés leletanyagot tartalmazó göd39