Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1982. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/36. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1983)

Római kor

67/6. Budapest, III., Lajos u. 158. (III). 1982 tavaszán a Lajos u. 158. sz. ház K-i oldalán végzett közmű-munkálatok során több ponton előkerült egy É-D-i irányú római kori úttest, amelynek a nyomait már korábban is megfigyelhettük. Az út a tőle K-re fekvő kiterjedésében eddig még nem ismert római kori épületcsoportot határolta. Németh Margit Budapest, III. Lajos u. 158.-tól K-re. Lásd 169/6. sz. 67/7. Budapest, III. Lajos u. 165. helyén (III). Az építendő Óbuda szálloda területén végeztünk kutatást, melynek során ÉD-i irányban 40 m, KNy-i irányban 25 m hosszú metszetet nyertünk. A szelvénysorban és néhány kisebb szondában előkerült objektumok lehetővé tették, hogy a korábbi leletmentések és feltárások során előkerült fal- és utcarészletek felhasználásával megrajzoljuk e terület települési rendszerét. Az épületeken, utakon, illetve az alattuk húzódó csatorna-rendszeren kívül, korábbi periódusból származó agyagfalú épületek részletei, palánk nyomok, valamint néhány későrómai sír került napvilágra. H. Kérdő Katalin 67/8. Budapest, III. Magyar Lajos u. (III). A Magyar Lajos u. K-i oldalán (a régi Fényes Adolf u. 51. sz. háztól É-ra lévő telken (Bertalan Vilmosné előző évben megnyitott (1981) 6. sz. árok) szelvényében a későrómai erődrész belső épületéhez tartozó épületmaradvány került elő. Az épület az erőd D-i kapuján bevezető ÉD-i út K-i oldalán állott. Maga az út a szelvény Ny-i felében mutatkozott, az épületnek pedig az ÉNy-i sarka került elő. Ugyanott korábbi, agyagba rakott falú falmaradványokat is megfigyelhettünk. A legkorábbi leletek az i.sz. II. sz. legelejéről származnak. A későbbi rétegeket egy újkori beásás megsemmisítette. Németh Margit 67/9. Budapest, III. Óbudai Hajógyársz

iget (III). 1982 őszén az óbudai Hajógyársziget K-i partján kisebb tájékozódó feltárást végeztünk abból a célból, hogy a Rákospataki erődöt összekötő római híd hídfőjének a helyét a Hajógyárszigettel meghatározzuk. (A híd néhány pillérének alapozásához tartozó fa cölöpköteg még a múlt századi Duna-szabályozási munkák során került elő.) A munkát — az alacsony vízállást kihasználva — a parti rétegviszo36