Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1981. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/35. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1982)

Árpádkor

lomtól D-re és K-re őskori (bronzkor és urnasíros kultúra) és szarmata település is található. (Ta) Dinnyés István 184. Nagykőrös - Csípvár (Pest m.) (XXI). Az Arany János Tsz a várostól Ny-ra 6 km-re fekvő egykori Árpád-kori település területén mélyszántást, „ majd ezt követően erdőtelepítést végzett. A felszínen található igen nagy mennyiségű cserépanyag és a próbaásatás negatív eredménye alapján megállapítható, hogy az Árpád-kori település kb. 90%-ban elpusztult. A kerámián kívül említésre méltó leletek: bronz- és vassarkantyúk, kések, örlőkövek, I. Géza és III. Béla érmei. Leletek alapján a település kora: XII—XIII. század. Simon László 185. Nagykőrös - Fekete dűlő (Pest m.) (XXI). A várostól D-re 7 kmre fekvő — szórványleletekből ismert — Árpád-kori falu területén mélyszántást megelőzendő feltárást végeztünk. Az Árpád-kori településből feltártunk egy ovális és nagyjából téglalap alaprajzú házalapot, egy szemétgödröt és árokrészleteket. A csekély mennyiségű leletanyag alapján az eddig előkerült objektumokat a XII—XIII. sz.-ra keltezzük. Az ásatás során feltártunk egy D-É tájolású szarmata női sírt. Sikerült megfigyelnünk az övről lecsüngő, gyöngyökkel, csengőkkel, dudoros bronzkarikákkal, orsógombbal díszített szalagviselet szokását. A temetkezés kora a szarmata-kor II. periódusa. (Ta) Simon László Nagykőrös - Szurdok (Pest m.) Lásd 132. sz. 186. Ópusztaszer (Csongrád m.) (XXII). Az 1980. évi feltárásokat folytatva 1981 április elejétől október végéig ismét több mint 500 m

2-t tártunk fel. Területünkön a legkorábbi települési jelenséget egy 23 m átmérőjű szarmata körárok jelenti, amely 3 egymás mellett haladó árokból áll, ennek 94