Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1981. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/35. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1982)
Árpádkor
nyájánál 1980-ban Jánositz István „S" végű bronz hajkarikát talált, amelyet átadott a múzeumnak. (Ta) Horváth István Dabas — Nagyturján, Vársziget (Pest m.) Lásd 14. sz. 172. Derekegyház - Ibolyásdomb (Csongrád m.) (XXIV). Az ásatás során egy egyenes szentélyzáródású, egyhajós Árpád-kori téglatemplomot, 54 középkori sírt, öt nagyobb és számos kisebb osszáriumot illetve koponyafészket, valamint két melléklet nélküli zsugorított csontvázas rézkori gödörsírt tártunk fel. Az egyhajós téglatemplom alapfalai sárga döngölt agyagból készültek. A fundamentum vastagsága 90 és 120 cm között változott, a fal-alap 75 cm széles volt. A templom belmérete; a hajó hossza: 5,80 m, a szentély hossza: 3,60 m. Külső méretek; a homlokzati fal hossza: 5,90 m, a hajó külső hossza: 4,60 m. A templom tengelyének az iránya K-Ny 18°. Az épület járószintjét nem találtuk meg, a feltehetőleg sárga agyagból döngölt padlót az erózió elpusztította. A szentély DK-i sarkának alapfalai a fundamentum teljes vastagságában áldozatul estek az eróziónak. Az egykori felmenő falak csonkjai — három-három sor tégla — két helyen maradtak meg; a szentély É-i, illetve a hajó D-i hosszanti falain. A templomhajóban a bejárat előtt két 43—48 cm átmérőjű cölöphelyet figyeltünk meg; az ezekbe állított cölöpök tarthatták a kegyúri karzatot. A templombelsőben, illetve a templom körül 54 középkori sírt tártunk fel. A hátukon nyújtva fektetett halottak kilenc esetben bizonyosan koporsóban feküdtek. Hat esetben regisztráltunk a sírfenéken szétszórt faszén darabokat. Az 54 sír közül mindössze hat sírnak volt melléklete; tordírozott torques, ezüsthuzalból tekercselt gyűrű, „S" végű hajkarika stb. Úgy tűnik, a templom építését megelőzően a XI—XII. sz.-ban volt a halom tetején egy kisebb nemzetségi temető, majd — feltehetőleg a tatár dúlás után — emelték a korai temető fölé az egyenes szentélyzáródású egyhajós templomot. A templom építésének terminus post quem-jét a 12. számú sírból előkerült Salamon ezüstdenár adja meg (CNH I. 22, Huszár 17). E sír biztos korábbi, mint a templom, ti. a templom oromfalának alapozása szinte félbevágta a ^.számú sírt. 88