Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1981. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/35. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1982)

Honfoglaláskor

161. Zalaszabar - Borjúállás sziget (Zala m.) (XV). A Kisbalaton re­konstrukciójához kapcsolódó, előzetes leletmentési munka során folytattuk az elárasztandó területen levő IX—X. sz.-i keresztény temető feltárását. Ez év­ben 320 sírt tártunk fel. A síroknak több mint egyharmada tartalmazott mel­lékleteket. Ezek közül a legfigyelemreméltóbbak a morva kultúrkörhöz kap­csolható ezüst, aranyozott ezüst, granulációval és filigránnal díszített fülbe­valók, díszgombok és gyűrűk. A temető IX. sz.-i szakaszában gyakoriak vol­tak a nagy koporsós temetkezések. Feltártuk az egyhajós templomot, amely fából készült, csak a szentélyrekesztő falat építették nagyon sovány földes habarcsba rakott kőből. Alaprajzát a másodlagosan felhasznált római falazó­téglákból kirakott, hiányos padló segítségével sikerült tisztázni. A temető É-i és K-i részének paliszádfal árka került elő, ezen kívül valószínűleg csak a IX. sz.-ban kezdtek temetkezni. Feltételezhető, hogy a paliszádfal nemcsak a templomot és a temetőt övezte, hanem egy frank udvarház védelmét szolgál­ta, amely magába foglalta a temetőt is. A szemétgödrök mellett két deszkával bélelt kutat sikerült feltárni. (NYUVIZIG) Munkatársak: Bilkei Irén régész és Simon Edit restaurátor. Müller Róbert 162. Zalavár - Rezes (Zala m.) (IV). A Várszigettől É-ra mintegy 800 m-re fekvő „Rezessziget" („Hosszúsziget") Ny-i szélén a terület veszélyez­tetettsége miatt folytatott ásatás IX. sz.-i temető 102 sírjának feltárását ered­ményezte; feltártunk továbbá 72 gödör-objektumot: főleg IX. sz.-i telep­maradványok, földbe mélyített házakkal (ezen kívül kevés számú Árpád-kori és őskori objektumot is találtunk). Korábbi rövid időtartamú mentőásatások (1961, 1964, 1966.) hasonló korú objektumokat és sírokat hoztak felszínre. (TKFA) Munkatárs: Tóth Judit egyetemi hallgató. Cs. Sós Ágnes 163. Zalavár - Vársziget (Zala m.) (IV). A feltárás az 1973 óta folya­matosan kutatott É-i részen (a Zalavár-zalaszabari műúttól É-ra eső terü­let) folyt. Az 1981. évi ásatás fő célkitűzése: a korábban megfigyelt erődítés­konstrukciók eddig kutatott egyes szakaszai arra engednek következtetni, hogy a IX. sz. bizonyos szakaszán belül egy ún. belső erődgyűrűvel valóban 83

Next

/
Thumbnails
Contents