Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1981. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/35. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1982)
Őskor
helyet a következő szántás már teljesen tönkreteszi, ezért az egyik folt területén leletmentést folytattunk. A feltárt kb. 60 m 2 területen a tiszapolgári kultúra leletei kerültek elő, közöttük több tűzhely, nagyobb, paticsos omladékok, és egy ház sárga agyaggal többször megújított padlója. (Ta) Goldman György 7. Berettyóújfalu - Herpály (Hajdú-Bihar m.) (VIII). A magyar-szovjet régészeti együttműködés keretében végzett őskori ásatás folytatása. Az 1977-ben elkezdett ásatást 1981-ben két területen végeztük: a telitelepülésen (az összefüggő I —II. felületen) és a telitől mintegy 200 m távolságban (III. felület), ahol 1980-ban kezdtük a munkát. A teli-településen a több száz m 2-t betakaró omladék alatt hét ház maradványait, illetve részleteit tártuk fel. Egyetlen ház kivételével minden háznak maradtak még felmenő falrészletei is. A településnek ezt a lakószintjét egyszerre pusztította el egy hatalmas tűzvész. Ennek köszönhetően több háznak csaknem teljes berendezése megmaradt, és jó támpontokat nyertünk a települési szerkezet és az épületek rekonstrukciójára is. Az egyes házakat igen keskeny, 30—130 cm széles sikátorok választották el. Két esetben meg lehetett állapítani, hogy az épületek három helyiségből álltak. A herpályi telten a neolitikus emeletes épületek első bizonyítéka került elő Magyarországon. Hasonlókat figyeltek meg a Tripolje kultúrában és az Égeikumban is. Az egyszerre leégett herpályi házakban találtunk rá a kemencék egy olyan típusára, amely eddig ismeretlen volt Magyarországon. Általában a házak egyik sarkában, vagy a fal közepéhez támaszkodva álltak ezek a négyzet vagy téglalap alaprajzú, csonkagúla alakú kemenceépítmények, aránylag lapos, széles, félköríves szájnyílással. Hét ilyen kemence maradványát találtuk meg. A kemencetető négy sarkát stilizált bika(vagy marha) szarvak díszítették. A berendezéshez tartoztak a tapasztott őrlőhelyek, őrlőkövek, s a különböző méretű edények a hatalmas tároló edényektől a miniatűr edényekig. Ezek között a „herpályi kultúra" minden kerámia típusa előfordult. Két esetben sikerült az edények alján gabonamaradványokat (kalászt) találnunk. Több házban is rábukkantunk azonban a padlón szétszóródott gabonára és egyéb növényi maradványokra, többek között vadalmára is. A házak padlóján sok volt az őrlőkő, kőbalta, agyagnehezék. Ritkább esetben maradtak meg csont- és agancseszközök a házak belsejében. 5