Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1981. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/35. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1982)

Római kor

Szövetkezet telkén. Munkánkat befolyásolta, hogy a szövetkezet, telkének É-i részén, könnyűszerkezetes szerelőcsarnokot épít és ezt a területet leletmentés-szerűen meg kellett vizsgálnunk. Az I. sz.-i településnyomok az F/l—

11 és —F/l I—

III, — E/

III — III. szelvény területén bővültek. Az I—II. sz. fordulóján fennállt falusias település, illetve az ehhez tartozó iparosnegyed szintjét az F/l—II, E/l—

II—IV—V, valamint a D/VIII —E/IX. szelvény területén tárhattuk fel. A II. sz.-i — Hadrianus kora utáni — rétegeit csak az E/IV—V szelvényben találtuk meg. Itt egyúttal feltártuk a Borostyánútnak a településen átvezető újabb szakaszát és DK-i árkát. Az idei kutatások bizonyították, hogy a — E/ll— III és —F/l I—

III szelvény területén feltárt későbbi objektumok a III. sz.-ban épült kőház és út részletei voltak. Az itt talált K—Ny irányú 3 m széles kavicsos útfelszín az 1974-ben a G és D munkahelyeken feltárt útszakaszokkal együtt a kutatás által már korábban feltételezett Zala-völgyi római kori út része. A IV. sz.-i középület újabb részleteit tártuk fel és összekötöttük az Ipari KTSZ udvarán korábban talált részletekkel. Újabb hypocaustumos helyiséget találtunk, melynek ÉK-i oldalán apszis, alatta fűtőcsatorna-nyílás van, ÉNy-i oldalán pedig egy praefurnium. Az ásatások eddigi eredményei valószínűsítik, hogy az épület eddig feltárt részeitől ÉK-re zárt belső udvar található, melyet falak, esetleg kisebb helyiségek (az ÉNy-i oldalon) vesznek körül. Tavalyi, oroszlánláb-formájúra faragott márványlapunk töredékes felülete kiegészült egy párducfejjel. A tárgy valószínűleg kőbútor része volt. Érdekesebb egyedi leletek: egy Severius-kori katonai diploma töredéke, egy oltár és egy kolosszál-szobor ujjtöredéke. (ELTE) Az ásatás munkatársai: Lányi Vera, Mócsy András, Szilágyi Mária és a Régészeti Tanszék (ELTE) hallgatói voltak. Redő Ferenc 58