Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1981. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/35. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1982)
Római kor
vezete helyenként fel volt szedve. Átvágva a bazaltkövek alatti alapozási sóderréteget, újabb kavicsos burkolat jelentkezett, egy korábbi útburkolat maradványa, ez is sóderrétegbe volt alapozva. A kavicsos útburkolat feletti vékony sárréteg bizonyítja, hogy a kavicsos réteg nem egyszerűen a jobban megépített bazalt burkolatú út alapozása, hanem egy korábbi út. A bazaltút a fórum DNy-i sarka felé tart, Arrabona felől. Nem merőleges a város hosszanti tengelyét képező ÉD-i főútra, és nem illeszkedik a fórum széleivel párhuzamos utak által határolt insulákhoz, amelyek a fórum környékén joggal feltételezhetőek. Az út iránya 7° eltérést mutat Ny felé az É-i iránytól, a K-i kitörőkapu közelében haladhat át a városfal alatt. A hátsó pincében egy szögletes és két kerek, kővel falazott vermet is feltártunk bőséges XV. sz.-i kerámia anyaggal, ép edényekkel, kiegészíthető gótikus kályhacsempével. A 3 m mélységig leásott vermek ipari rendeltetésű áztató gödrök lehettek, talán cserzés céljait is szolgálták egy tímármester udvarában. Gömöri János 93/4. Sopron, Új u.-Szt. György u. sarok (Győr-Sopron m.) (XXIX). Folytattuk 1979 óta folyó kutatásunkat a beépítendő telek helyén. A fórum D-i szegélyét a telekre eső teljes hosszúságában feltártuk. A két lovasszobor bázisától Ny felé újabb lépcsősen kialakított lejáratot ástunk ki, amely a fórumot D felől határoló porticus magasabb szintjéről a kövezett fórumra vezetett. A porticus alapja egy — az oszlopalapok helyén kiszélesedő — kőfal, amelyre az oszlopcsarnok kavicsokból, téglatöredékekből kialakított, döngölt szintje ráfut. A kb. 5 m széles csarnokból nyíltak D felé a középületek, melyek helyiségei hypocaustummal is el voltak látva. A IV. sz. második felében a fórum környezeténél alacsonyabb szintje lassan feltöltődött (erre utalnak az éremleletek). A fórumot körbevevő kőbe vésett csatorna eltömődött, a fórum szintje az V. sz.-ra kiegyenlítődött a D-i oszlopcsarnok szintjével. Ebből a periódusból besimított kerámiák változatos darabjai, kétoldalas csontfésűk töredékei, pettyes üvegpoharak részletei kerültek napfényre. Délebbre a középület (valószínűleg a curia) területén, az alá nem pincézett szakaszokon, a római rétegek felett, újabb középkori falmaradványok és egy nagyméretű kemence (XIV—XV. sz.) található. Ugyanitt elértük Radnóti Aladár 1950. évi ásatási szelvényének szélét. A fórum kövezetén a IV. sz. végi, V. sz.-i rétegekben igen sok állatcsont (főleg szarvasmarha csontok) kerültek elő, közelükben az egykori fórumköve52