Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1981. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/35. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1982)

Római kor

Az egész területen későbronzkori cserepek kerültek elő települési objektum nélkül. A későbronzkori telep centruma a római épületektől DNy-ra található. (Ta) K. Pa lágy i Sylvia — Regen ye Judit 76. Győr, Fürst S. u. (Győr-Sopron m.( (XI). Közműárok ásása során nagy kiterjedésű római kori kőépületet találtak, az ezt követő rövid leletmentés alkalmával legalább 28 m hosszú, padlófűtéssel, kanalizációval ellátott, színes falfestéssel díszített épület maradványait találtuk, amely nagy valószínűséggel az egykori Arrabona táborának katonai fürdője volt a II—

III. sz.-ban. (Ta) Munkatárs: Tomka Péter. T. Szőnyi Eszter 77. Hegyesd (Veszprém m.) (XLV). Hegyesd és Monostorapáti között a halastó őszi lecsapolásakor több, bazaltkőből épített római kori épület volt megfigyelhető a tómederben. A MRT 1. 30/1-es lelőhelyhez tartozó — de a jelöltnél nagyobb kiterjedésű — épületek környékéről korábban vas ekepapucsot, faragott követ és egyéb tárgyakat adtunk át a veszprémi múzeumnak. K. Pa lágy i Sylvia 78. Herceghalom (Pest m.) (XXXIV). (MRT XII/1., Bia 1/37. Ih.) Az M-1-es autópálya építésével kapcsolatos leletmentési munkák keretében, 1981 augusztus-szeptemberében, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság épületeitől É-ra, a Békás patak DNy-i partszakasza melletti domboldalon, római telep leletmentésére került sor. A kb. 450 m

2 nagyságú kiásott terület központi épülete, egy 7,2x25,8 mes, téglalap alakú, két helyiségből álló kőépület volt. Tetejét téglával borították, agyag- vagy fapadlója lehetett. A falak 60—70 cm vastagok, habarcs nélkül, szárazfalazásos technikával készültek. A kőépület mellett több, félig földbe mélyített, paticsfalú létesítményt, illetve agyagba rakott kőfalú gödörházat figyeltünk meg. A leletanyagban II—

III. sz.-i festett és tűzdelt díszítésű edénytöredékek, bepecsételt szürke kerámia, különböző dörzstálak (festett, nyersszínű. 43