Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1981. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/35. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1982)

Magyar közép- és újabbkor

224. Nagytálya - Berki malom (Heves m.) (X). A belterülettől É-ra levő, elpusztult középkori faluhelyen, az 1960-as évek második felében feltárt plébániatemplom romjaitól ÉK-i irányban, leletmentés során két ház alapjának részletét figyelhettük meg. Az egyiket feltehetően a XVI. sz.-ra keltezhetjük, kőalapozása volt, a szántás erősen megrongálta, ezért belső szerkezete nem volt megfigyelhető. Részben ez alá nyúlott egy feltehetően mereglyés falú, kétosztatú ház alapozása, többször megújított padlójából XIII. sz.-i cserepek kerültek elő. A ház padlóját, alapfalait több helyen megrongálták későbbi, pusztulási törmeléket, többek között elszenesedett gabonamagvakat tartalmazó gödrök. (Ta) Szabó J. József Ópusztaszer (Csongrád m.) Lásd 186. sz. 225. Ozora -várkastély (Tolna m.) (XXXIII). A több évre tervezett kutatás első szakasza eredményeinek összefoglalása. Az 1416-ban kelt várépítési engedély alapján, valószínűleg Manetto Ammamatini által, Filippo Scolari székhelyeként emelt épület eredetileg egy egyetlen torony nélküli tömböt alkotó, zárt középudvaros építmény volt. A három oldalon bizonyított, D-en egyelőre csak feltételezett épület szárnyai alacsonyabb, kifelé zárt földszintre és egy rendkívül nagy belmagasságú emeletre tagolódtak, utóbbi helyiségeit a külső falakba vágott, nagyméretű kőkeretes ablakok világították meg. Az alapozásokat leszámítva teljes egészében téglából készült várkastély egykori részletgazdagságáról nagy mennyiségű faragott kő tanúskodik. Ugyancsak nagyrészt téglából épült a kastélyépületet körülvevő, sarkain kerek tornyokkal ellátott övezőfal, melynek eddig D-i és Ny-i részét ismerjük. A Ny-on elhelyezkedő, szintén középkori eredetű plébániatemplommal egy pilléres híd kapcsolhatta össze az épületet. A várkastélyt 1520 körül, Hédervári Ferenc birtoklása idején reneszánsz részletekkel látták el. Több ostrom után 1545-ben török kézre került. Részben a karbantartás hiánya, részben az ostromok pusztításai következtében az épület vékonyabb belső falai, továbbá teljes D-i része összedőlt. Ugyancsak kidőltek külső övezőfalai is, melyeket faszerkezetű sánccal pótoltak. A visszafoglalás után, 1730 körül az Eszterházy-uradalom a középkori falak felhasználásával itt egyszerűbb, U alakú, kétemeletes kastélyt alakított ki,azövező124