Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1981. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/35. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1982)

Magyar közép- és újabbkor

198/9. Budapest, III. Laktanya u. 5. (V). Az épület felújítása előtt a kiürített helyiségekbe É-D-i irányú kutatóárkot húztunk. A kapualjtól É-ra levő helyiségekben a kapualj falával párhuzamosan, attól 1 méterre egy korábbi falat találtunk, mely a jelenlegi épület É-i falával alkotott egy helyiséget. A jelenlegi D-i fala a helyiségnek egy XIX. sz.-i megnagyobbításnál épült, melynél az eredeti XVIII. sz.-i épület kapualjából, illetve udvarából is egy részt beépítettek. A helyiségen belül a jelenlegi szint alatt a XVIII. sz.-i szintet, azaz agyagpadlót megtaláltuk. Az agyagpadló átvágásainál egy korábbi feltöltési réteget határozhattunk meg. Az újkori épület átépítésére és szintjének emelésére valószínűleg az 1838-as árvíz után került sor. Az épület D-i helyiségeiben a jelenlegi D-i zárófaltól 80 cm-re az árokban egy azonos irányú — a réteg alapján — újkori falat találtunk, illetve a szintje alatt egy betöltést, melyből kerámia nem került elő. Itt is megállapíthattuk a XIX. sz.-i szintemelést. Az épület udvarán az előző években végzett kutatásnál ezt a szintemelést ugyancsak meghatározhattuk. (BTM) Munkatárs: Nagy Ildikó. Bertalan Vilmosné 198/10. Budapest, III. Névtelen u. A 80/1-es szelvény folytatása (V). A volt Lajos u. 165. sz. ház helyén az előző években ÉK —DNy-i irányú út részletét határoztuk meg. Az út Ny-i oldalán és az ÉNy-DK-i útba csatlakozó saroknál épület részletét tártuk fel. 1980-ban ennek az épületnek alaprajzi kiegészítését kezdtük meg. Az ez évi kutatásnál az egy helyiségből álló középkori épületet feltártuk, D-i oldalán egy második középkori helyiséget találtunk, mely azonban a XVI. sz. elején épült hozzá. Az eredeti szint emelkedése miatt a D-i bejárat elé lépcsőt alakítottak ki. Az 1981. évi kutatásnál megtaláltuk a római szinten húzódó első középkori útréteget, mely a D-i kapuhoz tartozott. A területen római kori út és fal került elő, illetve sírok, melyeknek feltárását Tóth Ágnes és Kérdő Katalin végezték. (BTM) Bertalan Vilmosné Budapest, III. Serfőző u. 2.-12. Lásd 69/18. sz. 106