Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1980. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/34. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1981)

Római kor

megfigyelnünk, azonban az álló épületek miatt sem külsó sem belső sikját nem tudtuk meghatározni. Az erőd belsejében feltehetőleg a falhoz csatlakozó későrómai épitmény részben kiszedett falait találtuk, valamint egy, a kőtábor periódusra keltezhető (II - III. sz.-i), a későrómai korban már elbontott apsisos kőépület É-i részét. Egészen kis felületen a barakktábor földbe mélyülő árkait és cölöplyukait is feltártuk. Az ásatási terület legnagyobb részét nagyméretű, a jelenlegi felszintöl kb. 6 m mélységig tartó árok szelte át, amelynek épülettörmelékes betöltéséből római kori tárgyakon kivül XIV. sz.-i edénytöredékek is előkerültek. T. Szőnyi Eszter 62. Katafa-Várdom

b (Vas m. ) (XXXIX). 1980-ban került sor a már korábbi években megtalált római utmenti őrállomás kutatására. A Várdomb lábánál fut ki a Borostyánkő ut a Rába ártérre. A domb tetején egy fossával és sánccal körülvett, mintegy 42 x 34 m kiterjedésű őrállomást határoztunk meg. A körülsáncolt épület faszerkezetű volt, de az erősen elpusztult felszín miatt ennek alaprajza nem volt meghatározható. Az őrállomásban 18 db-ból álló aureus-lelet került elő, amelyben Nérótól Marcus Aureliusig voltak a császárok érmei képviselve. Cserményi Vajk - Tóth Endre 63. Keszthel

y - Fenékpuszta (Zala m.) (XV). Az 1976-ban megindított magyar-szovjet közös ásatások folytatásaként a feltárások eredményei az alábbiakban foglalhatók össze: 1. mh. (vez. Tóth E. ) A DNy-i sarokbástya melletti, D-i első bástya feltárását sikerült teljesen befejezni. Mellette, kivül két sirt találtak. A bástya alapozásának mélysége az eredeti talajszint alatt 1 m-es volt, szélessége 270 cm volt, a felmenő kőfalé pedig 240 cm. Az erődfal vastagsága eredetileg 340 cm lehetett. A bástyán belül sikerült megállapítani az építési periódusokat, padlószinteket, a IV. sz.-tói felfelé, összesen négy szintet sikerült megfigyelni. 2. mh. (vez. Erdélyi I. és Torma I.) A rézkori (bádeni kultura) gödrein kivül, a valószínűleg hunkori árokrendszer kutatása folyt, de a teljes szerkezetet még nem sikerült felderíteni. Közben még négy V. sz.-i gót-alán sir ke35