Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1980. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/34. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1981)
Magyar közép- és újabbkor
A kései sirok zöme melléklet nélküli volt, kivétel néhány viseleti tárgy, pl. pártamaradványok, kis corpus, valamint az 1219. sz. sir, ahol a halott nyakában egy bronz keretbe foglalt amulett volt. Az üveglap mögött rajzolat - pieta ábrázolás vehető ki, körülötte latin felirat. (XVIII. sz. -i). A temető É-i szélén a település néhány gödörjelenségét tártuk fel (id. XXVI. sz. szelvény) - szabadban lévő kemencéket, hamus- és szemétgödröket, középkori kutat, gabonatárolóvermeket, s egy nagyobb méretű, szabályos kör alakú cölöplyukas építményt. A település megmaradt része a dombtetőn, kb 1 m vastag földréteg alatt helyezkedik el, egyelőre nem veszélyeztetett. A feltárást a megmaradt településnek, annak töredékes volta miatt nem tervezzük. A 4 éves, összesen 10 hónapig tartó lelet mentő ásatást ezennel befejezettnek nyilvánítjuk. Az ásatáson részt vettek: Sótonyi Mária, Gróf Péter egy. hallgató és Trunk Károly. Bárdos Edith 172. Kéked-kastél y (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (XVII). Folytattuk az 1979-ben megkezdett kutatást. Tisztáztuk a Ny-i gazdasági szárny építési periódusait. A háromosztatu, földszintes, eredetileg sikfödémes szárnyra a XVII. sz. folyamán emeletet húztak, amikor a XVI. sz. -ban épült kastélyhoz - D-ről további két szárny megépítésével egy zárt, négyszögletes udvar jött létre. Az immáron emeletet kapott gazdasági szárny sikfödémeit téglából épült dongaboltozatra cserélték ki, valamint belső (K-i), udvarra néző homlokzata elé, az emeleten egy fakonzolokra támaszkodó, valószínűleg zárt folyosót képeztek ki. Az É-i szárny (a XVI. sz.-i kastély) K-i pincéiben egy kétosztatu nemesi udvarház maradványait tártuk fel, melynek falait részben felhasználták a XVI. sz. -i kastély építésekor. (OMF) Munkatárs: Simon Zoltán technikus. Juan Al berto Cabello - Feld István 173. Kőszeg-Chernel u. 4 . elővár ellenfala (Vas m.) Kőszegen a fallal körülvett középkori város ÉNy-i sarkában helyezkedett el a kétszigetes földesúri vár, melyet 1248-ban említenek először okleveles anyagban. Birtokosai a Héder nemzetség Kőszegi ágának tagjai 1357-ig. 104