Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1980. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/34. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1981)

Magyar közép- és újabbkor

téglás felmenő falu, kivül-belül vakolt egyhelyiséges épület, cö­löphelyek, járószintek, csatorna). Öt periódust tudtunk elkülö­níteni, a leletanyag (legnagyobb részt konyhai edények töredé­kei: cserépüst, fazék, tál, korsó, fedő, a fiatalabb rétegekben osztrák pecsételt peremű áru és helyi utánzatai) a XIII. sz. -tói a XVI. sz. elejéig keltezhető. Néhány szerszám és töredékeik, őrlőké, lefűrészelt agancs-darab, sok állatcsont, téglák, tetőfe­dő cserepek, habarcs és vakolatminták egészítik ki a leletanya­got. A közelben lévő rangosabb épületre utalnak: faragott nyí­láskeret, gótikus mérmüves kályhaszemek, néhány korai mázas import edény töredéke. (Ta) Pusztai Rezső - Tomk a Péter 169. Jánosház a - Erdődy-Choron kastély (Vas m.) A kas­télyt övező udvar és erődrendszer feltárását 1979-ben kezdtük el. Az épületben napközi otthonos iskolai étkeztetése folyik, igy ennek kutatását nem végezhetjük. A kastélyt körülvevő árok ki­tisztítása után láthatóvá vált a rendkívül rossz állapotban lévő bástyás erődfal teljes falfelülete. A további kutatást csak ugy végezhettük el, hogy a kivitelezők a területet előre előkészítet­ték. A folyamatos régészeti feltárás és a várfalak falkutatása nyomán kirajzolódik lassan a nagyon sok átépítésen átesett erőd­rendszer épitéstörténete. A legkorábbi várfal, mely kőből ké­szült Ulászló király uralkodásának idejére tehető, mikor is 1510­ben Bakócz Tamás unokaöccsének Erdődy Péternek engedélyt ad, hogy Jánosházán lévő házát fallal és árokkal körülvegye. A ma álló téglavárfallal párhuzamosan futó erősen lerongálódott falait feltártuk az udvaron. Az Erdődyektől 1558-ban a kastély a de­vecseri Choron család tulajdonába került. A kastélyt körülvevő ó-olasz bástyás védőrendszer az ő idejükben épül ki, amely ma csak átalakított formájában látható. Az idei kutatás konkretizál­ta ezen építkezés maradványait a D-i oldalon. A kőfal által kö­rülvett udvar szűknek bizonyult, és növelték a területet, feltöl­tötték, és a kőfallal párhuzamosan építették fel most már tég­lából a védőfalat. Alapozásban kerültek elő főleg, a keskeny téglából készült XVI. sz.-i falazatnak kis maradványai. A DNy­ra eső bástya alsó része és a hozzá csatlakozó D-i kötőgát, va­lamint a bejárattól K-re eső falazat maradványai erre az időre tehetők. A XVII. sz. elején Nádasdy Tamás unokaöccse, Nádasdy Tamás építkezik a kastélyon és erődfalain. A mai bejárati ut­102

Next

/
Thumbnails
Contents