Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1979. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/33. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1980)

Magyar közép- és újabbkor

157/2. Budapest III. , Korvin Ottó tér 8

. (Fő tér 6. - Hidfő u. 15. ) A XIV. sz. -i prépostsági templom első maradványai 1935-ben csatornázási munka során, az úttest területén kerültek elő. Ehhez kapcsolódóan az újkori épületek pincéjében feltárták a prépostsági templom hajójának két pillérmaradványát és szentélyét. Ezt a kutatást folytattuk 1956-57-ben és a további részleteket tártunk fel a templomból. Akkor azonban az újkori épület lakott volt, igy a kutatás csak a pince és az udvar egy kis szakaszára terjedhetett ki. Az épület jelenleg folyó felujitási munkái lehetővé tették a már kiüritett épületen belül is az ásatást illetve az udvar egyes további részein. Ez a kutatás egyben az épület tervezéséhez szükséges statikai vizsgálatokhoz is adatokat nyújtott. A feltárás során a templom hajójában elhelyezkedő további két oszlop-pár részletét tártuk fel, igy a templom boltozási rendszere teljes hitelességgel kiszerkeszthető. A templomhajó területén feltárt téglapadlóról megállapíthattuk, hogy az nem az eredeti XIV. sz. -i padlószint, hanem egy későbbi középkori építkezés maradványa. A padlószinten faszenes pusztulási réteg az épület leégését mutatja, melyet a XVIII. sz. elején a bontás követett. A padlószint alatt meghatározhattuk az épület építési szintjét és az építkezésből adódó kőfaragó hulladékréteget, melyet egy olyan középkori sir-réteg bont meg, amely a téglapadlónál korábbi. Ezekben a bolygatott sírokban XV. sz. -i leletanyag került elő. Miután 1526-ban Óbudáról a lakosság illetve az egyházi testületek elmenekültek, amikor a török szultán tábora Óbuda területén volt, valószínű, hogy a török seregek elvonulásakor a középkori épületeket felgyújtják, igy az eredeti padlószint is megsérülhetett. Az 1526-1541 között az óbudai prépostság helyreállíttatja és uj padlóburkolattal látják el a templomot. - A sirok feldulása is 1526-ban történhetett. - A bolygatott sirréteg alatt 1 méterrel mélyebben ugyancsak középkori K-Ny-i tájolású sirréteg került elő. A sirok egy része a XIV. sz. -i templom falai alá húzódnak, igy ennél korábbiak, feltehetőleg az első prépostsági templomhoz tartozó temető maradványai. A sirok mellett sajnos kormeghatározó leletanyag nem került elő. Az első sirréteget római téglákkal kevert agyagos rétegbe ásták bele. A feltárás során több faragott gótikus kő került elő. (FIMÜV) Munkatárs: Nagy Ildikó. Bertalan Vilmosné 95