Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1979. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/33. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1980)

Rómaikori barbár

re semmilyen cölöplyuk nem utal, valószínű, hogy inkább egy kenyérsütő kemencéhez tartozó nagyméretű hamuzó- és munkagödör volt. Az objektumokban talált leletek II-III. sz. -i szarmata koriak. Ezt támasztja alá egy rheinzaberni műhelyből kikerült terra sigillata töredék is. (MRT Békés megye II. kötet Gyoma 213. lh. ) (MTA-RI) Szőke Béla Miklós Hajós - Cifraheg

y (Bács-Kiskun m. ) Lásd 99. sz. 87. Hatvan-Bajpuszt

a, Hatvan város külterülete (Heves m. ) (X). Az M 3 autópálya anyagnyerő helyén, mintegy 400 m ENy felé az 1978 évben feltárt középkori templomtól, a 21-es müut Ny-i oldala mentén földgépekkel meggyalult területen 7 szarmatakori gödröt tártunk fel. E területsávtól DNy-ra kb 70 méterre ujabb szarmatakori gödrök között két keltakori sir volt megfigyelhető; mindkettő valószínűleg hamvasztásos ritusu lehetett. Az egyik sirban két vaslándzsa, a másikban figurális (állatfejes) diszitésü tál volt. A temető jelentős része bolygatatlanul megmaradt, ahová földgépek nem hatolhattak be. (Ta) Szabó János Győző Jászszentlászló-Közlegel

ő (Bács-Kiskun m. ) Lásd 20. sz. 88. Kengyel - Újtemet

ő (Szolnok m.) (XXXVIII). A község ENy-i szélén található temető partszegélyén szarmata hulladékgödör részletét leletmentettük. (Ta) Raczky Pál 89. Kiskörös-Csonthalom. Kut dül

ő (Bács-Kiskun m. ) (XIV). A müut és a vasútvonal közötti területen szőlőtelepítést előkészítő földmunkák közben nagyobb kiterjedésű szarmata telep nyomai kerültek elő. A leletmentés során 350 m^-es területet kutattunk át, 23 gödröt és 1 árkot tártunk fel. A gödrök leletanyaga egyrészt kézzel formált házikerámia, másrészt korongolt szürkés, finom anyagú kerámia, valamint állatcsont. Az árokból őrlőkő töredékek is előkerültek. A kerámiaanyag alapján a szarmata telep kora a III. sz. -ra és a IV. sz. első felé55