Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1979. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/33. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1980)

Római kor

pád-hid budai hidfőjétől D-re elterülő feltöltésen a Duna és a HÉV vonala közti területen a Vizmü melletti szakaszon. A munkát METROBER keretből végeztük, az 1978. évi Szépvölgyi u. tájékán végzett hasonló jellegű kutatás folytatásaként. Az ásatást igen nehéz terepviszonyok és szigorú műszaki, valamint vizügyi megszoritások a tervezett ut egész vonalán nem tették lehetővé. Az általunk húzott 3 kutatóárokban régészeti lelet nem került elő. Pető Mária 57/13. Budapest III. Dunapart (18388 hrsz

. ) (V). A mult évben előkerült cölöpös épület alapfalait kutattuk, a K-Ny-i fal D-i oldalán mélyitve. A munkára csak a Duna igen alacsony vizállása mellett, szeptember végén és október végén kerülhetett sor, de a fel-feltörő talajviz igy is nehezitette munkánkat. A rövid feltárás eredményeként előkerült az épület DK-i és DNy-i sarka. A falat D-i oldalán végigkisérik a facölöpök, melyek közül néhányat vizsgálat céljára kiemeltünk. A cölöpök magasságában egy vastag égett réteget figyeltünk meg, amelyből római kerámia került elő. A feltárás METROBER költségen zajlott. Zsidi Paula 57/14. Budapest III. Szentendrei ut "AQUAEDUCTUS

" (V). 1979-ben az M-ll ut épitése befejeződött; október 1-én adták át a forgalomnak. Az eredeti terveknek megfelelően a kétszer négy sávos ut elválasztó sávjában megmaradtak az aquaeductuspillérek mintegy 350 m hosszúságban. Az 1975-ben csak részben feltárt pillérek most újból felszinre kerülhettek 9-12 m szélességben. Ennek során uj részletként tisztázhattuk a polgárváros KNy-i főutjához tartozó kétnyilásu diszkapu pilléralapjait. Ugyancsak jól kirajzolódott a kerekbástyás D-i városfal egy az aquaeductus pilléreken áthaladó szakasza. Számos függőleges vizlevezető csatornát és a két városrész felé (K-re és Ny-ra) történő kivezető leágazásokat tárhattunk fel. Több viztorony és egy vizicastellum részlete tisztázta az aquincumi aquaeductus konstrukcióját ezen a szakaszon. A feltárt pilléreket Hajnóczy Gyula professzor tervei szerint az OMF konzerváltatta illetve szakaszosan rekonstruálta. (BMF) 36