Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1979. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/33. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1980)

Őskor

36. Sümeg-Mogyorósdom

b (Veszprém m. ) A Magyar Földtani Intézet 1979 juniusában és augusztusában folytatta az őskori kovabányában 1976-ban megkezdett ásatásait. Ez alkalommal a bánya D-i határának és egyúttal a bányaterület kiterjedésének meghatározása volt a cél. A bánya területe kb. 320 x 60 m. Kutatóárkainkban jól látszott, hogy a terület D-i végén a fejtést ott hagyták abba, ahol az egyébként függőlegesen álló mészmárga-rétegeket - melyekből könnyen kifejthették a tűzkövet - vízszintes településü, szinte áttörhetetlen keménységű rétegek váltották fel, melyből igen nehéz lett volna a tűzkövet kinyerni. Megállapítottuk továbbá, hogy a kitermelhető tüzkősávban nem mindenütt volt egyformán jóminóségü az anyag, igy találtunk olyan munkahelyet is, ahol a tüzkőrétegeket csupán megbolygatták, de az előbb emiitett okokból nem termelték ki. Ezenkívül folytattuk az 1977-78-ban megkezdett, a terület D-i részén lévő széles bányavágat feltárását, déli irányban. Ebből néhány felhasznált kvarcitkavics és agancseszköz került elő. A bányából származó tüzkő-anyag elterjedésének vizsgálata - kőzettani vizsgálatokkal - folyamatban van. A bányaterület E-i részén - egyelőre kísérleti jelleggel a bánya folyosórendszerének minél pontosabb feltérképezése céljából az Eötvös Loránd Geofizikai Intézettel vizsgálatokat végeztettünk. A geofizikai vizsgálatokat Simon András vezetésével végezték (ELGI), a kőzettani vizsgálatokat Lénárd Tamás (MÁFI) végzi, az ásatásból kikerült állatcsontanyagot Vörös István (MNM), a csigákat Krolopp Endre (MÁFI) határozta meg. Bácskay Erzsébet 37. Süttő-Nagysánctet

ő (Komárom m. ) (XLI). A koravaskori települési és temetkezési egység kutatása során nagyobb területet tártunk fel a település belső részén. Az előkerült anyag a halmok anyagával azonos korú és jellegű. Az erődités amely a telepet körülveszi, fa- és kőszerkezetü, a sánc tetején egymáshoz kapcsolódó kőalapozások figyelhetők meg, közéjük fektetett gerendákkal. A fölöttük lévő hamus és szervesanyagra utaló elszíneződések, rétegek miatt a kőalapozáson valószínűleg fakonstrukció állott. A későbbi vár területét először a vonaldíszes edények kultúrájának népe szállta meg, a kultura régibb szakaszában. Jelentős bronzkori (mészbetétes és későhalomsiros) anyag is előkerült. A koravaskori telepesek kőala20