Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1979. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/33. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1980)

Magyar közép- és újabbkor

185. Tüskevár, Malo

m (Veszprém m.) (XLV). Az egykori tüskevári pálos kolostor mellett felépült és most elbontott újkori malomba másodlagosan beépitett, kemény mészkőből faragott bordák és nyíláskeretek töredékei gótikusak, a bélyeges téglák újkoriak. (Ta) Kralovánszky Alán 186. Vác - Géza király té

r (Egészségügyi Szakközépiskola udvara (Pest m. ) (XLIV). Az idei ásatás az 1978. késő őszén megkezdett beruházást megelőző feltárás folytatása volt. Megtaláltuk az ÉK -DNy-i irányú, majd tompaszögben törő és igy Ny felé haladó 10 m hosszú várfalszakaszt

(az un. belső vár DK-i széle egy szakaszon viszonylag épen megmaradt: a lefelé rézsútosan befelé haladó erős alapozás fölött itt 3 sorban is megmaradtak a fölmenő fal kváderei. Az 5,5 m széles fal többi része erősen megrongálódott, részben a török háborúk alatt, részben utána. Nagyon sok másodlagosan bedobált középkori faragott kőtöredéket találtunk a megmaradt kőfelület tetején, az alapozás fölött a szélét oszlopdobtöredékekkel rakták ki. Ezekre a felhalmozott kövekre sánc formában malteros épitési törmeléket hordtak föl. Úgy tűnik, hogy az erősen megrongálódott falat később igy próbálták megerősíteni. (Bél Mátyás irja, hogy a törökök a lebontott székesegyház köveiből erősítették meg a bástyákat. ) A várfal É-i szélét a kutatott részen egy hatalmas újkori beásás rongálta meg. Ennek ellenére meg tudtunk itt figyelni egy L alakú pillért, amit a fal szélére építettek. A falhoz D felől csatlakozó eredeti várárok részletét is megtaláltuk, valamint a későbbi sánchoz tartozó hatalmas vallumot. Utóbbinak több rétegből álló betöltésében a leletek zöme XVII-XIX. sz. -i edénytör dék. A várfal alapozásának szintjéből késő középkori, XIV-XV. sz. -i leleteket kaptunk. A hozzáférhető terület szűkös volta miatt (épületek, téglakerítés, lebetonozott udvar) nem tudtuk megállapítani, hogy a talált falszakasz bástya (olasz bástya) része-e, vagy a várfalé. Az ásatás folyamán világossá vált, hogy az 1978-ban talált köralaku téglaépitménynek a középkori várhoz semmi köze nincs, falazása XVIII. sz.-i, belül üreges, lehet, hogy épített siló. Kisebb kutatást végeztünk a barokk ferences kolostor K-i és D-i oldala előtt. Megállapítható volt, hogy a XVIII. sz. -i épület a DK-i saroknál középkori falon áll (az 1680. évi felmérés alapján és a ferenceseknek a 30-40-es évekből való visszaemlékezései az akkori földmunkák szerint valószínűleg a közép117