Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1979. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/33. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1980)

Magyar közép- és újabbkor

Esztergom egyik (Szt. Péterről nevezett) plébániatemplomának maradványa lehet. (Ta + DIB) Horváth István Esztergo

m - Szentkirály (Komárom m. ) Lásd 134. sz. 162. Gerla-Veszei dül

ő (Békés m. ) (III). A lelőhelyről egy tallérokból és dukátokból álló éremlelet került a muzeumba. A helyszínen végzett gyors leletmentés során még egy dukátot találtunk, amivel a lelet pontosan lokalizálhatóvá vált. A lelet záró évszáma 1684. (Ta) Goldman György 163. Gyepükaján-Nagykesz

i (Veszprém m. ) (XLV).. A községtől DK-re, a Nagykeszi templom körül, a feltételezett falu helyén, a templomtól Ny-ra egy későközépkori lakóház maradványait tártuk fel. A ház alapozása egysorba lerakott kövekből és nagy kavicsokból állt. Az alapozás köveinek szétszórtsága miatt a ház pontos beosztását nem lehetett megismerni. A lakókonyha sarkában álló kemencemaradvány nagyrészt bolygatatlan volt és sütőfelületeit a betapasztott cseréptöredékekkel kibontottuk. Az ebből összeállítható edények a XV. sz. második felére, a XVI. sz. elejére keltezik a házat. A többi szelvényben is hasonló korú cserépanyag került elő, de ezekben háznyomokat már nem lehetett megfigyelni. A templomtól É-ÉNy -ra kisméretű földvár helyezkedik el. Az itt nyitott kutatószelvényekben az egykori építmények helyét és formáját nem lehetett észlelni. Leletanyaga Árpád-kori és későközépkori fennállásra mutatott. (Rí + Lm) Holl Imre-Parádi Nándor 164. Gyula-Törökzu

g (Békés m. ) (XII). Feltártuk a gótikus templom D-i falának megmaradt részeit. 3 Ezen a területen az ingoványos talaj miatt a falakat cölöpökre építették. A cölöpök átlagos átmérője 10 cm, és kb 50 cm mélyen hatoltak az altalajba. A templomnak ezen az oldalán csak egy támpillér alapozását találtuk, a D-i főfal kétharmadát az elmúlt években elpusztították. 104