Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1979. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/33. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1980)

Magyar közép- és újabbkor

tálló padlója nem volt lesározva, mig a szoba padlóját lesá­rozták. A kamra a ház ENy-i végében feküdt, közepén letapo­sott munkateret figyeltünk meg. A kamra mellett volt a kony­ha, melyben nyilt tüzelőt tártunk fel. A ház K-i hosszanti fa­lához két külső kemence csatlakozott. Az ásatás befejezése során került elő egy jelentős vasesz­köz lelet, a KEVIÉP által folytatott földmunkák során, az ása­tás területétől DK-re kb. 50 m-re. A 22 darabból álló lelet­együttesben többek között famegmunkálásra szolgáló eszközöket, kapát, sarlótöredéket, patkót, egy ép és egy töredékes kengyelt stb. találtunk. (Ti-III) Részt vettek: "Fodor István, Selmeczi László, Mesterházy Károly, Pálóczi-Horváth András, Kürti Béla, Madaras László, Mojzics Dóra, Somogyvári Ágnes, Vörös Gabriella, valamint Fári Irén, Király József rajzoló és Béres Mária, Lőrinczy Gábor, Nagy Erzsébet egy. hallgatók (JATE) Simán Katalin 160. Eger-Almárvölgy-páloskolosto r (Heves m. ) (X). Az Eger mellett lévő almárvölgyi páloskolostor területén 1976 után a további kutatásokat akadályozta a romterület jelentős részén átfutó iparvasut töltése. 1978-ban Eger Város Tanácsa tízemének kezelésében lé­vő iparvasutat gazdasági szempontból megszüntették. A sineket az erdészetnek eladták. Ezzel lehetőség nyilt az ásatási munka további folytatására, mégpedig a vasúti töltés teljes elbontá­sával. A munka során előkerült a kolostor templomának teljes gó­tikus szentélye, amely sokszög záródású. A szentély E-i olda­lán feltártuk a sekrestyét, melynek másfél méteres falai ma­radtak meg. A sekrestye mellett előkerült egy kisméretű ká­polna. Falait homokkő kváderekből épitették. A kápolnában jól megmaradt a téglapadló, -valamint a belső vakolaton néhány he­lyen a festéknyom. A beszakadt gótikus szentély alatt feltár­tunk egy korábbi, egészen más falszerkezetű, egyenes szentély­záródású szentélyt. Ilyen falszerkezet a templomon kivül más­hol nem került elő. Az egyenes szentélyzáródású szerkezetet hozzászerkesztve a templombelsőben korábban előkerült azonos falszerkezethez - egyértelmű, hogy a gótikus templom alatt ­egy korábbi (elpusztult) templom van. A gótikus szentélyben több faragott kő került elő, valamint feltártunk egy nagymére­tű gótikus oltár alapot is. 102

Next

/
Thumbnails
Contents