Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1979. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/33. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1980)

Magyar közép- és újabbkor

lágyi János és Csorba Csaba. Az utat azonosította a határjárásban a királynéi vár ÉK-i sarkán jelzett úttal. Az ut K-i folytatását és az ut D-i oldalán álló házakat kívántuk tisztázni. A feltárás során nagyméretű kőház maradványa került elő, mely két különálló korábbi épületből, a későközépkorban épült össze, az épület egy szakasza alatt pince húzódott, vagy félszuterén helyiség. Az épület É-i és D-i lezárása azonban nem volt meghatározható. A kutatóárkokban az épület É-i homlokzata előtt nem mutatkozott a korábban meghatározott K-Ny-i ut. A ház első építési periódusa a XIII. sz. elejére esik, mikoris a nagyméretű római kori épületeket, részben az un. csarnoképületet elbontják illetve egy-két falát felhasználják. A feltárt épületben - eredeti helyén - középkori küszöb és kapukeretének a részlete maradt meg. A bontási anyagból pedig a kapuhoz tartozó keretkövek. A középkori épületet a mai épületnél korábbi újkori beépítéssel planirozzák el illetve töltik fel a mélyebb középkori szinteket. (METROBER) Munkatárs: Nagy Ildikó. Bertalan Vilmosné-Csorba Csaba 157/11. Budapest III., Lajos u.-Kulcsár u.-Árpád fejedelem utja által határolt park terület; A területen az előző években a Dunaparthoz illetve az 1355-ös oklevélben a révhez vezető ut meghatározására már húzott Csorba Csaba egy kutatóárkot illetve a területet ÉD-i irányban az Árpád fejedelem ut mentén egy vizcsőárokkal már átvágták. Ennek során utréteget és középkori leletanyagot találtunk. Az eddigi eredmények kiegészítésére kezdtük meg az Árpád-hid szélesítésével elbontásra kerülő területen, 10-15 m-es sávban, a hid D-i oldalán a feltárást. Feltevéseink szerint a káptalani város D-i határa esik a területre. A kutatás során egy középkori épületnek a maradványát találtuk meg, melyet a Kulcsár utca D-i oldalán álló nagyméretű újkori házzal illetve annak pincéjével kibontottak. Ettől az épülettől K-re feltártuk a IV. sz.-i erőd K-i falának egy szakaszát, melyet a XVIII. sz. -ig használhattak, miután a római fal koronája a XVIII. sz. -i padlószintig jelentkezett. Ennek alapján feltételezhető, hogy a bástyafal a középkor folyamán is állt és a város egy részén a 99