Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1978. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/32. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1979)

Őskor

ták előfordulása. Hasonlók eddig csak az Észak-Tiszavidék un. Csószhalom-Oborin késői fázisából ismertek. Nagy jelentőségű az Erdély középső területén elterjedt Petresti kultura egy import, festett kerámiatöredéke. Az 5. és 6. szintben 4 réztárgyat találtunk, melyek a Kárpát-medence legkorábbi réztárgyai közé tartoznak. Igen változatos az előkerült csont- és kőanyag. Az 5. és 6. szintben 3 leégett ház omladékát tudtuk tisztázni, ezek közül kettőnek sokszor megújított padlószintjét figyeltük meg. A házakban ovális, és a padló szintjéből kiemelkedő téglalap alakú tűzhelyeket és tapasztott medencét rögzítettünk. Azt is megfigyelhettük, hogy több izben a padló megújításával párhuzamosan a hozzájuk tartozó rongálódott tűzhelyet is elplanirozták. E házak padlóján az átégett omladékok alatt és között, összetartozó edénytöredékeket, örlőköveket, kőbaltákat, csonteszközöket találtunk. A 3. ház égett omladékának elbontása a kővetkező évre marad. Az egyik ház omladéka alatt, egy zsugorított gyermeksirf találtunk 2 edénymelléklettel. Az I. felület neolitikus rétegeinek tisztázása közben több későbbi, bemélyitett hulladékgödröt figyeltünk meg. Ezek egy részét a középső rézkorban, továbbá a korabronzkorban, s néhányat a középső bronzkorban ástak be. Az X. felület K-i részét erősen megbolygatta az egykori vízfolyás, illetve a korábbi, dokumentáció nélküli ásatások. Az ásatás összes kiterjedése elérte az 500 m -t. A további ásatások folytatásával tiszta képet remélünk a herpályi kultura fejlődési folyamatáról és települési szerkezetéről. Meszszemenően igyekszünk minden természettudományos vizsgálatokhoz szükséges forrásanyagot gyűjteni. (TA + RI) Kalicz Nándor 6. Békéscsaba-OÁF Teljesítményvizsgáló Állomá

s (Békés m. ) (III). A belterülettől délre, a kétegyházi vasút keleti oldalán 1973-ban építették a telepet, akkor bronzkori edények és szarmatakori sirok kerültek elő. Az ujabb munkák által veszélyeztetett területen csak egy gödröt figyelhettünk meg, amelyet csak igen gyér leletanyag keltez, valószínűleg a népvándorláskorba. (TA) Szabó J. József 7