Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1978. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/32. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1979)

Római kor

A forrásszentény területén a K-i oldal feltárását befejeztük. A behullott törmelékből egy Ívesen hajló átégett vályogtéglasor bontakozott ki, amely eredetileg valószínűleg a szentély közepe fölött iveit át. A K-i oldalon megmaradt töredékeiben a deszkafal, amelyet kivül szabályosan elhelyezett, befelé hajló gerendasor erősített meg. Az area sacra K-i oldalán folytattuk és befejeztük a X. épület feltárását. Az ásatás e szakasza tisztázta, hogy az épület K-i része fölött húzódó É-D irányú köves ut a római kor után épült ki, kora feltehetően a XI. századnál nem korábbi. A X. épület területén két periódus különíthető el. A korábbi periódus (X. épület) az area sacra kialakulásának időszakából való, 21,80 x 17,20 m nagyságú, nem szabályos téglalap alakú, hoszszabb oldalai DNy-ÉK irányúak. Belső tere 6 helyiségre oszlik, hozzátartozik a D-i oldalon a 7 pillérből álló porticus, középen lejárattal. Az épület a III. századi nagy pusztulás idején semmisült meg. A helyén felépült XXXVIII. épület a IV. századból való. Az épület D-i zárófala azonos a X. épületével, a többi uj alapokon készült. Mérete: 16,40 x 18,80 m, ugyancsak nem szabályos téglalap alakú, de hosszú oldalai ENy-DK irányúak. A DNy-ÉK irányú belső falai a korábbi épület falainak felhasználásával készültek, ÉNy-DK irányban azonban csak az ÉK szögletben sikerült egy helyiséget elhatárolni. Az É-i oldalon lévő helyiségeknek padló alatti fűtésűk volt, az ÉK-i helyiségben a járószint + 304 cm magasságban megmaradt. A X. épület K-i zárófalát teljes hosszában csatorna kiséri, amelynek alját tegulalapokkal rakták ki. A csatorna IV. századi, falai ott is megmaradtak, ahol a mellette lévő X. épület falait kiszedték. A XXXVIII. épülettől K-re, részben a középkori ut alatt nagyobb IV. századi épület bontakozott ki, ame ly a korábban a 260/825830 szelvényekben kiásott XXXI. épület folytatásának tekinthető. A 260/820 szelvényben összefüggő terrazzo padló került elő, amelyet a D-i oldalon küszöbbel megszakított fal zárt le. Ebben a szelvényben, de még határozottabban a 250/810-815 és 255/815 szelvényekben a IV. századi rétegek alatt nagyméretű és kitűnően épített korábbi épület (XL. épület) került elő, helyenként 150-170 cm magas felmenő falakkal. A Ny-i oldalon lévő falban talált vízvezeték alapján valószínűleg közfürdő került elő. Az igen gazdag leletanyagból a nagy darabokban előkerült, részben átégett freskótöredékek a legjelentősebbek. A legalsó rétegben nagyméretű elszenesedett gerendák feküdtek. A Margittelepen a temető É-i és D-i oldalán folytattuk a temető szélének felkutatását. A 426-440 számú sirok feltárásá60