Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1978. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/32. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1979)

Római kor

követ építettek be. Az őrtornyot Iulianus 361-363, Valens 364.365 és Valentinianus 364-375 között vert érmei keltezik. (TA) T. Maróti Éva 80. Ságvá

r (Somogy m. ) (IV). Tovább folytattuk az erőd ÉK-i negyedében a nagyméretű, központi udvarral rendelkező gazdasági épület kutatását. Az épület K felé tovább folytatódik. A gazdasági épület alatt helyente előkerülnek a korábbi római épület festett vályogfalai. A horreum nyugati pillérsorának hat pillérét kibontottuk. A pilléreket kő alapozásra vörös kváderekböl építették. A horreum a 374/375-ös szarmata quad betörést erősen megsínylette. A megfigyelhető jelenségek egyértelműen azt tanúsítják, hogy az erőd az ellenség áldozatául esett. A horreum K-i oldalához hosszú folyosó csatlakozik: ez lehetett a rakodótér. A horreum alatt egy korábbi, alapozásban 120 cm falvastagságú, két helyiségre osztott, 21 m széles és 25-30 m hoszszu építmény kiszedett alapárka került elő. Folytattuk az 1977-ben, a horreumtól K-re, az erőd É-D-i főutja mellett hosszan húzódó épület feltárását. Kitűnt, hogy az épület nem perisztil udvaros, mint a fenékpusztai I. sz. basilica, hanem egy pillérekkel három hajóra osztott basilica. A terem belső szélessége 17,30 m. Az épület legalább 45 m hoszszu. Falai "opus incertum" technikával készültek, és falait is pillérek tagolják. Az épület nyugati frontján csontvázas női téglasir került elő. A basilica ÉNy-i sarkához kenyérsütő kemencéket építettek: ekkor már az épületet rendeltetésszerűen aligha használták, mert a kemencék készítésekor a basilica sarkán a falba is belebontottak. (TKFA) Tóth Endre Ságvár - Ali ré

t (Somogy m. ) Lásd 38. sz. Sióagár

d - Ágoston puszta (Tolna m. ) Lásd 118. sz. 81. Solymár - Káposztás dül

ő (Pest m. ) (IV). Az irodalomból régen ismert lelőhelyen rövid, leletmentés jellegű pró53