Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1978. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/32. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1979)

Római kor

Munkatársak: Román Mária, Németh István ásatási technikusok, Reisinger Mária restaurátor, dr. Simonyi Gyula és Vándor Andrásné geodéták. Péczy Klára - Kocsis László 65. /14. Budapest. III. A Vörösvári u

t É-i oldalán, a Körte utcai kereszteződésnél (V), távfűtő akna ásása közben római kori sirra bukkantak. A másodlagosan felhasznált kőlapokból öszszeállitott későrómai sirban csaknem ép üvegkorsót, hagymafejes fibulát és érmet találtunk. (BTM) Facsády Annamária 65./15. Budapest, III. Árpád fejedelem u. - Névtelen u. (V). A későrómai patkó alakú torony mellett és alatt egy Ny-K és egy É-D-i irányú cölöpsor került elő, összesen 13 cölöpgödörrel (átm. 25-35 cm, mélys. : 50-120 cm). Az É-D-i cölöpsor valószínűleg kaputorony része lehetett, a K-Ny-i cölöpsor folytatódik K felé, a 11. és 13. cölöplyuk között sorban levert kis karók (eddig 9 db) sövényfalat tarthattak. Biztosan I. sz. -i anyag nincs, a cölöpgödrök anyaga a II. sz. végénél, illetve a III. sz. elejénél későbbre nem datálható. A valószínűleg igen nagy kiterjedésű, szilárd konstrukciójú cölöpépitmény feltehetőleg katonai célt szolgált. (BTM) Topái Judit 65. /16. Budapest. III. Árpád fejedelem utja - Névtelen u. (V). (Hrsz. : 17992.) Tovább folytattuk a későrómai erőd DK-i saroktornyának a feltárását. A patkóalaku saroktorony hosszúsága 16,50 m, szélessége 10 m, belmérete 10,40 x 6 m. Az erőd K-i fala a déli erődfalhoz hozzáépült saroktorony keleti falának meghosszabbításaként húzódik észak felé. A torony D-i és K-i oldalán előkerült erődfallal övező fossa, teljes szélességét azonban helyszűke miatt nem lehetett meghatározni. A torony építésénél korábbi palánkszerkezetü építmény nyomaira is bukkantunk. (METROB ER) Németh Margit 41