Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1978. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/32. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1979)

Őskor

44./2. Szarvas-Hurkás, 102. sz. topográfiai lelőhel

y (Békés m. ) (III). A lelőhelyet egy nagy digógödör partján fedeztük fel 1975-ben. Azóta a gödör egyes részein évenként összegyűjtöttük a felszinre került töredékeket. 1977-ben egy napi munkával megvizsgáltuk, hogy a digógödör partfalának egy helyén intenziv rétegződés található-e, vagy (a digógödröknél megszokott) bedöntött partfallal állunk-e szemben. Kiderült, hogy egy intenzív anyagú gödör még bolygatatlan részei találhatók a partfalban. Ezért 1978. március 23-25. napjain feltártuk a gödröt. Kiderült, hogy egy ovális, hosszú lakógödörről van szó, mindkét végén egy cölöplyukkal, egyik végén átégett fenékkel, paticsokkal, amelyek kemencére vagy tűzhelyre utalnak. A gödör kerámiaanyaga igen gazdag, eddig 60 edényt sikerült rekonstruálni. Több idolt, illetve idol-töredéket is találtunk benne. A leletanyag az alföldi vonaldíszes kerámia időszakába tartozik. A munkára a Békés megyei Régészeti Topográfia Békés megyei 2. kötete munkái keretében került sor. (RI) Makkay János 44. /3. Szarvas - Rózsá

s (Békés m. ) (XXXI). A lelőhely Szarvas határának ÉK-i részén, a Rózsási AG központi majorjától É-ra található. A nagy kiterjedésű lelőhelyen először Kovalovszki J. végzett terepjárást, majd kisebb leletmentést. 4 A topográfiai terepjárások során a bodrogkereszturi kultura jellegzetes töredékeit, továbbá szarmatakori, avar jellegű és Árpádkori edénytöredékeket találtunk. Már Kovalovszki J. megállapította, hogy az általa feltárt földházak és egyéb ojbektumok nem egyidejüek. Szerinte a telep a X. sz-ban kezdődött, és csak rövid ideig volt használatban. Kisebb szondázó ásatás keretében igyekeztünk választ kapni a telep korára, különösen pedig a későavar és az Árpád-kori leletanyag szétválasztási lehetőségeire vonatkozóan. 14 x 8 m-es szelvényünkben árkokat és gödröket (gabonás vermeket) tártunk fel. A 9 gödör közül 8 nem keltezhető a X-XI. sz-nál korábbra, 1 pedig kizárólag bronzkori cserepeket tartalmazott. Ez utóbbit egy Árpád-kori gabonásverem átvágta, hasonlóképpen az árkot is, melynek betöltéséből zömmel szarmatakori edénytöredékek jöttek elő. Az árkokban nem volt Árpád-kori lelet. Ezzel szemben a vermekből (melyek közül némelyik ki is volt tapasztva) szórványosan szarmatakori edénytöredékek, továbbá egy korongolatlan sütőharang töredéke is előkerült. A vermek egyiké24