Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1978. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/32. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1979)

Magyar közép- és újabbkor

211. Poroszló - Földvár u

. (Heves m. ) Útszélesítés és uj építkezések, beindítása előtt a Földvár u. 9. és a Földvár u. 6. sz. telkeken kutatóárkokat készítettünk. A Földvár ut 9. területén XVII-XVIII. sz. -i temetőt találtunk, amelybe a Földvár u. 7. sz. beépített telken lévő, a XVII. sz. végén épült kápolna körül létesült. A Földvár u. 6. sz. telken kutatóárkunkkal (26 m hosszan) sáncátvágást végeztünk. A sánc belső oldalán 5x5 m-es szelvényre kitágítottuk a felületet. Tisztázódott a sánc szerkezetének alsó része (a teteje lepusztult) és megállapítható volt 120-125 cm között az eredeti járószint, amelyen törött ásópapucs, vaskés és két rombusz alakú kétélű nyílhegy került elő, továbbá befésült hullámdiszes cserepek. Feltártunk egy a sánc megépítése után készült körte alakú vermet is, amelynek leletanyaga mindössze egy Árpád-kori vassarló volt. A sánc megépítését a kerámia és nyílhegyek együttese alapján a X. sz. második felére keltezzük. - A korai Árpád-kori járószint alatt, a jelenlegi felszíntől 250 cm-re a péceli kultura veremlakását tártuk fel, ovális tűzhellyel a ház északi oldalánál, nagyobb menynyiségü állatcsont és kerámia anyaggal. A ház mellett két kerek gödör szintén a péceli kultura emlékanyagát tartalmazza. (TA) Az ásatáson részt vett: Sós Gábor geodéta főiskolai hallgató és Lőrincz Gábor régész hallgató. Szabó János Győző 212. Porv

a (Veszprém m. ) A rk. templom restaurálásakor előkerült, de vissza nem épített kis gótikus kőfaragványt (nyíláskeret töredék) beszállítottuk a Bakonyi Muzeumba. Cs. Dax Margit - K. Palágyi Sylvia 213./l. Sárospatak, belső váráro

k (Borsod-Abaúj-Zemplén m. ) (XXVIII). A Ny-i kastélyszárnynál befejeztük a XIX. sz. elején betemetett belső várárok eredeti szintjének rekonstruálását. Feltártuk az árok DNy-i részénél a várfalhoz épített, eredetileg dongaboltozatos helyiséget. (Főbb méretei: 13,4 m hosszú, 7 m széles.) Az árok felé, É-i falát két, egyenként 2, 5 m széles ives nyilás töri át, utólagosan elfalazva. A K-re lévőn egyszerű faragott ablak található másodlagos elhelyezésben. Mivel a zárófalon semmilyen, egykori bejáratra utaló nyom nem mutatkozott, feltehetően az épületbe az árokból lehetett bejutni az ives 132