Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1978. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/32. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1979)

Árpád-kor

163. Salamo

n (Hajdú-Bihar m. ( (XIII). A hajdúböszörményből Hajduhadház felé vezető úttól D-re, a Városerdő területén, a Salamoni szántó mentén és a Gyertyánfás tábla területén szántás közben jelentős mennyiségű Árpád-kori cseréptöredék került elő. Ugyanitt földminta vételkor 70 cm mélységben ép, csigavonalas diszitésü XII-XIII. sz. -i fazekat találtak. Helynevek és okleveles adatok (legkorábbi 1222-ből) alapján ide lokalizálható a XIII. sz. -ban elpusztult Salamon falu. (TA) M. Antalóczy Ildikó Sopron - Zins dül

ő (Győr-Sopron m. ) Lásd 82. sz. 164. Söitör - Homokbány

a (Zala m. ) (XLVII). A bányában egy Xn-XIII. századi kemencét tártunk fel, amelynek tapasztásából nagymennyiségű kerámiaanyag került elő. (TA) Vándor László 165. Szada - Várdom

b (Pest m. ) (XLIV). A falutól K-re kb. 1,5 km-re húzódó ÉNy -DK-i irányú dombon található a Várdomb. A kincskeresők és földmüvelés által szinte teljesen szétrombolt földvárat ma már alig látható belső árok és sánc övezte. A földvár központi - mesterségesen felmagasított - része jelenleg kb. 2,5 m-rel emelkedik környezete fölé, alapterülete kb. 12 x 12 m. Az ásatás során átvágtuk a sáncot, árkot és a központi részt. A központi lakóterületen épületnek ma már nem találtuk nyomát a nagymértékű lepusztulás miatt. Csupán vastag paticsréteget és néhány hulladékgödröt találtunk. Egyikben igen sok égett gabonára bukkantunk. Az árok mélysége 260 cm. A sánc eredetileg kőszerkezetü lehetett. A leletek alapján a földvár a XIII. századból származik. (TA) Az ásatáson részt vettek: Kvassay Judit, Molnár Erzsébet és Wellisch Márta egyetemi hallgatók. Miklós Zsuzsa 166. Szebény, Szentlászl

ó (Baranya m. ) (XXVI). útépítés során a középkori falu részletei kerültek felszínre. Leletmenté99