Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1978. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/32. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1979)

Őskor

részét: az erősen lekopott, kb. 2 m magas tumulusnak ugyanolyan kőszerkezete volt, mint a koravaskori jakabhegyi halomsírokénak. 1,5-2 m

3 -es kövekből állt a halom közepén a kb. 40 m átmérőjű kőpakolás, amelyet hatalmas kődarabokból lévő kőkör vett körül. A halom középpontjában egyetlen nagyméretű sirgödröt találtunk, amely 2,5 m-re mélyedt az altalajba. A sirgödör is hatalmas szikladarabokkal van tele, melynek felbontását kézi erővel képtelenség elvégezni. A sir feltárását ezért 1979-ben fogjuk elvégezni, mivel ekkorra tudjuk csak biztosítani a feltáráshoz szükséges technikai eszközöket (hegykotró gépeket). (TA) Maráz Borbála 11. Csorvás-Orosházi útfé

l (Békés m. ) (III). Csatornaásás során a Körös kultura települését bolygatták meg. Leletmentésünk során egy nagyobb gödröt bontottunk ki, benne egy felnőtt egyén sirját is megtaláltuk. (TA) Goldman György 12. Domaszék-tanya 553

. (Csongrád m. ) (XXXII). Farkas József tanyája mellett faültetés közben kerámiatöredékek, állatcsontok kerültek elő. A helyszíni szemle során a halomsiros kulturába sorolható telep nyomait sikerült lokalizálnunk. (TA) Vörös Gabriella 13. Egyek-Katolikus templom dombj

a (Hajdú-Bihar m. ) (VIII). A templomdomb északi lejtőjén olajtartálynak szánt gödör ásásakor mintegy két m mélységből korongolt kelta urna és tál került elő. A teljesen érintetlennek látszó sárga homokban semmi sirra utaló nyom nem volt. (TA) Sz. Máthé Márta 14. /l. Endrőd-öregszőlők, 36. sz. topográfiai lelőhely (Békés m. ) (III). A Békés megye Régészeti Topográfiája 2. kötete (szarv&si járás) munkái keretében a lelőhelyen a korábban folytatott ásatást fejeztem be. Az 1975-ben talált I. szelvény/ház 9