Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1977. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/31. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1978)

Magyar közép- és újabbkor

Az ásatás során nagy mennyiségű XVI-XVII. századi magyar, illetve török kerámia került elő. ("B" téma) Gerelyes Ibolya 145. Boldva - Református templo

m (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (XVII). Idén a szentélyben, a főhajó déli felében és a déli mellékhajóban folytattuk a szintsüllyesztést. Kiegészítettük a metszeteket, lemélyitettük a II. és a III. sz. kutatóárok déli felét, és végérvényesen tisztáztuk a szinteket. A teljes templombelsőt a románkori szintre süllyesztettük. Az 1977-es ásatás tudományos érdekessége a templombelsőben talált neolitikus - bükki kulturába tartozó telep részletének feltárása volt. A félköríves apszisban nem találtuk meg a középkori oltár nyomát. A román kori fektetőhabarcs alatt kváde rkövekből rakva előkerült a szentélylépcső. A kősor fekete, tömör rétegre van alapozva. Ezt a fekete réteget már 1976-ban is megfigyeltük a szentélynégyzetben, ahol a karzatpillérig volt nyomon követhető, A szentélylépcső alatt és mögött a félköríves apszisban is folytatódott ez a réteg, és benne cölöplyukak mutatkoztak, szabályos rendben, középen egy vízelvezető árokkal. A leletanyag (finom és durva kerámia, állatcsontok) szerint neolitikus, a bükki kulturába tartozó telepre építették a templomot. A fekete földben élesen elvált a félkörív alarozási árka. Az őskori és a középkori réteg között csak egy vékony humuszréteg van. A bejárat közelében a déli pillérsor alapfala is bükki kultur réteg re - egy tűzhelyre - van alapozva. A szentélynégyzetben - a félköríves apsis és a két torony közötti térben - falazott téglasir megbolygatott falát találtuk. A főhajóban néhány helyen megmaradt az eredeti téglapadló, legjobban a két pillérsoron mérhető a román téglaméret. A déli pillérsor mellett a gótikus téglapadló darabjait is megtaláltuk. 95