Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1977. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/31. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1978)

Rómaikor

Az ásatáson részt vettek: Solti J., Szabolcsi Zs. és Szaniszlai J. egy. hallgatók. (RI) Gabler Dénes 75. Százhalombatta - Olajtárol

ó (Pest m.) (XXXIV). A kőtábortól Ny-ra 800, a palánktábortól ÉNy-ra 500 mre csatornaárok ásásakor, 160 cm mélyen CL. INGENVVS, a coh. mii. Maurorum bucinatorának családi sírköve került elő teljes épségben. A kőemlék közelében két E-D irányú hamvasztásos sir mutatkozott a metszetben, i. sz. II. sz. második felére datálható edénytőredékekkel, továbbá egy mészkőből durván faragott, díszítetlen sirkő talapzat is előkerült. Utóbbit a lelőhelyen hagytuk, a sirkövet a Városi Tanács előcsarno.kában helyeztettük el. Minthogy az ujabban előkerült sirok a hamvasztásos, déli temetőtől 600-700, a későrómai, északi temetőtől 500-600 m-re kerültek elő, igy Matrica ujabb, harmadik temetőjét sejthetjük a lelőhelyen, mely pillanatnyilag veszélyeztetve nincs. (Ta) Topái Judit 76. Szentendre - Szabadtéri mozi terület

e (Pest m. ) (XXXIV). Altalános iskola bővítését megelőzően kutatást végeztünk az 1974-ben a Liget utcában feltárt erőditményfal folytatásának megkeresésére. Megtaláltuk, iránya majdnem teljesen változatlan (pontosan É-D) anyaga, technikája ugyanaz (gömbölyű patakkövek, sárgásfehér sóder nélküli habarcs), azonban ezen a szakaszon a fal jóval keskenyebb, csak 110 cm széles. Belső oldalán habarccsal rögzített kősorból padka. Sajnos éppen itt a belső oldalon a terület beépítettsége miatt igen szűkös volt a hely, a rétegekből semmi érdemlegeset nem lehetett leolvasni. A fal külső oldalán lefelé haladva a falkorona fölött, vele egy szintben sok későközépkori edénytöredéket találtunk, lejebb ezeket fokozatosan fölváltja a római anyag, de bizonytalan, hogy ezek a leletek elsődleges helyzetükben voltak-e itt, vagy a viz 57