Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1975. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/29. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1976)

Árpád-kor

125. Nagyecsed-Sárvármonostor

a (Szabolcs-Szatmár m. ) (XXIV). A községtől 5 km-re DK-re, a Kraszna pataktól 600-800mre ÉK-re levő sárvári dombon földgyalulás még 1974-ben csont-és kőfal maradványt hozott felszínre. Ny-K-.i és É-D-i irányban egyegy kb. 50 m hosszú kutatóárokkal átvágtuk a lelőhelyet. Megtaláltuk a templom apszisrészét és a téglából, kőből készült külső, belső templomfal maradványait. Az erősen elpusztított és elbontott falmaradványok pusztulási rétege alatt 26 Ny-K-i tájolású, melléklet nélküli téglasir maradványát tártuk fel. D-i irányban egy többrétegű, agyagból készült falerősités volt, melyen kivül még XI-XIII. sz.-i telepmaradványok is előkerültek. Leletek: románkori faragott kő, XI-XIII. sz. -i kerámia és egy bronz ha.jkarika. Munkatársak: Németh Péter, M. Hrotkó Zsuzsanna és Szinyéri Péterné. (Ta) Magyar Kálmán 126. Ópusztasze

r (Csongrád m. ) (XXXII). Az 1971 óta folyó ásatások befejezéseként a középkori település egy részletének átvágására került sor. Eddigi feltárásaink alkalmával az Anjou-kortól a XV. sz. -ig folyamatosan egymás'felett épült, érmekkel datált házaknak egy sarkát vágtuk át. A házakon belül levő kemencékből és a padlószintekről jelentős kerámiát gyüjtöttünk be. Sajnos az építményeknek egy részét egy, az 1700-as évek elején épült koalapozásu ház építésénél elpusztították. A feltárást 1976-ban fejezzük be. Munkatársak: Horváth Ferenc és Kürti Béla. (Ta) Trogmayer Ottó A Kápolnai dűlőbe

n, a pusztaszeri monostor közelében tártuk fel a középkori Szer település három periódusban épült plébániatemplomának döngölt agyagalapozásu alapfalait. Az első templomot a XII. században építették, téglalap alakú hajóval és ive s szentélyzáródással, s még 1241 előtt homlokzati toronnyal bővítették. A tatárjárás után bővítették, szentélye poligonális alaprajzot kapott. A hajó Ny-i végében egyetlen középpillér tartotta a Ny-i karzatot. Az 59 feltárt sir leletei a XIII-XVI. sz. -ból valók, melyek közül a 38. és 42. sz. sirból előkerült kettős liliom alakú övveretek, valamint a XIII. sz. elejéről származó faragványok töredékei érdemelnek említést. A középkori sirok mellett egy bronzkori szórthamvas halomsiros kultúrából való temetkezést is feltártunk. Munkatárs: Nagy András (SzMFM). (Ta) Horváth Ferenc 67