Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1975. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/29. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1976)

Árpád-kor

ÁR P ÁD - KOR (115-135. térképszám) 115. Abaujvár -Vá

r (Borsod-Abaúj-Zemplén m. ) (XVII). A "Nemzetségfői központok és ispánsági székhelyek kutatása" keretében a tavaly elkezdett feltárásokat a földvár sáncátvágásával befejeztük. Idén ujabb 7 gerendaszintet bontottunk ki. A teljes feltárás során 14 gerendaszintet figyeltünk meg. A korábban megtalált rekeszes faszerkezet egységes rendszert mutatott a sánc egész metszetében. A sáncirányra merőleges gerendák egymás »alatt sürün, 10 cm-es közökkel jelentkeztek, egymástól 50-70 cmre. A sánciránnyal egyező gerendasorok továbbra is 2-3 m-es távolságban húzódtak egymástól. A sánc alja felé haladva, a sáncirányra merőleges gerendák 8-12 m-nél hosszabb, 13-14 m-es szakaszon is megfigyelhetők. A legalsó gerendasor alatt kb. 1 00 vastagságban, 7, 6-8,5 m mélyen egyöntetű településréteg húzódott, melyben gödörnyomokat és császárkori kerámiatöredékeket fedeztünk fel. A sánc belső lábánál több Árpád-kori településre utaló malomkövet, kemencemaradványokat, kerámia anyagot tártunk fel. Az ásatáson részt vettek: Lovász Emese egy. hallgató és Fidrám Tiborné restaurátor. (TKFA+Ta) Gádor Judit Bajna-Csimai dül

ő (Komárom m. ). Lásd 136. sz. 116. Bernecebaráti-Templomheg

y (Pest m. ) (LII). A község felett elnyúló dombhát nyúlványát egy-egy mély árok kettéosztja. A belső rész átm. : 275x80, a külsóé470x9ü m. A belső terület oldalát sánc is védi, ezt két helyen vágtuk át. A legalsó, 30 cm-es réteg a késő-lengyeli kultura, a felette levő 80 cm-es, a késő-hatvani kultura településének maradványa. Mindkét réteg egyenes, sáncnak, vagy egyéb eröditésnek nem volt nyoma. Ezekre épült a ma is jól látható sánc, amelynek földjében végig előfordultak X-XII. sz. -i edénytöredékek. A vizszintes fagerendákból álló rekeszes szerkezet elporladt, tüz nyoma nélkül. A falszerkezet szélessége 280-250, ill. 370 cm volt. A sánc 63