Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1975. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/29. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1976)

Rómaikori barbár

88. Kiskunfélegyháza-Kővágóéri dül

ő (Bács-Kiskun m. ) (XIV). Az újonnan nyitott Kiskunsági Tsz. homokbányájából gépi kitermelés egy sirt bolygatott meg. Ezt követően 8, nagyrészt kirabolt szarmata kori sirt mentettünk meg. Két egymás melletti temetkezést mintegy 5 m sugaru körben keskeny árok vett körül. A szokáso s üveg-, carneol gyöngyök mellett bronz pelta alakú fibula és orsógomb mellékleteket figyeltünk meg. (Ta) H. Tóth Elvira Kiskunhala

s (Bács-Kiskun m. ). Lásd 123. sz. Kunfehért

ó (Bács-Kiskun m. ). Lásd 16. sz. 89. Madaras-Halmo

k (Bács-Kiskun m. ) (I). A szarmatahunkori temető D-i végének középső szakaszát tártuk fel. A 7260 m

2-en mindössze 3 sir (664-666) került elő, a szokásos mellékletekkel. Az erősen kirabolt halomsírok a temetőt D-ről zárják. Az 1963 óta folyó ásatás ezzel befejeződött. A feltárások eredménye: a Kárpát-medence első teljesen feltárt szarmata temetője került napvilágra, amely valószínűleg a hunkorba is átnyúlik. A területen Árpád-kori kemencéket és árkokat találtunk, gyér cserépanyaggal. (Ta) Kőhegyi Mihály Poroszl

ó (Heves m. ). Lásd 26. sz. SzarVas-Egyházföl

d (Békés m. ). Lásd 36. sz. Szarvas -Érpár

t (Békés m. ). Lásd 131. sz. Szarvas -Szappano

s (Békés m. ). Lásd 36. sz. 90. Tápiószele-Pedagógus földe

k (Pest m. ) (XLII). A mult évben megkezdett hitelesítő ásatást folytatva, 260 m

2 területen 6 sirt (8-13. sz.) tártunk fel. Tájolásuk DK-K között ingadozik. A férfi, női és gyermeksirokból előkerült gyöngytipusok, kéttagú "szarmata" csüngők, kézzel formált kerámia alapján a temetőrészlet a szarmatakor II. periódusának második felére keltezhető. (Ta) Dinnyés István Tiszafüred-Nagykenderfölde

k (Szolnok m. ). Lásd 112. sz. Ti szavaik - Te te s (Borsod-Abaúj-Zemplén m. ). Lásd 42. sz. 52 *