Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1975. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/29. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1976)
Őskor
4. Balatonakaii-Ságpuszt a (Veszprém m. ) (XV). A MRT 2. k. 3/3 lelőhelyen, a balatoni müut mentén húzódó, részben felszántott, részben parlagon hagyott területen a Zánkai Uttörőváros parkerdő létesítését határozta el. A parkosítás megkezdése előtt az úttól 5,4 m-re ÉNy-ra talajmintát vettek, melynek során egy nagyméretű, kövekkel körberakott és lefedett koravaskori urnasir került elő. Az erősen bolygatott és nagyrészt már kiásott sirt teljesen feltártuk. A temetkezés kerámiaanyaga rendkívül gazdag volt. Amennyire megállapíthattuk, a földben 1,1 m mélyen kb. lü db különböző tipusu kerámia edény feküdt: 5 db behúzott peremű és turbántekercs diszitésü tál, 3 db füles bögre és 2 db nagyméretű urna. Feltételezhető, hogy a sir egy nagyobb temető részét alkotja. Meg kell még jegyeznünk, hogy a szóban forgó terület eddig elsősorban rómaikori lelőhelyként volt ismeretes. (Xa) László Péter 5. Battonya, Május 1. Tsz, homokbány a (Békés m. ) (III). A Száraz-ér és a Cigányka torkolatában, a Mezőkovácsházára vezető müut mellett levő lelőhelyen ujabb 7 bronzkori sirt tártunk fel, ezzel az eddig hitelesen feltárt sirok száma összesen 106. A temetőnek ebben a részében is előfordult egy hamvasztásos sir. A leletanyag szőregperjámosi és hatvani jellegű kerámiát tartalmazott. A temető eddig legtöbb mellékletet tartalmazó sírjában (105. sz.) félhold és sziv alakú bronz csüngők, valamint sok, kagylóból készült gyöngy volt. A népvándorláskori telep ujabb részlete (árkok, hulladékgödrök) került feltárásra. A község határának DK-i részén,a Száraz-ér és a Laposéri csatorna torkolatában fekvő Basarág a lelőhelyen bronzkori gödröt tártunk fel. Ugyanitt tiszapolgári cserép is előkerült. A község határának E-i részén, a Száraz-ér és a Cikóhalmi csatorn a torkolatában egy kora- és egy későbronzkori gödör került feltárásra, kevésbé jellegzetes leletanyaggal. Ugyanitt népvándorláskori gödrök és egy melléklet nélküli sir is előfordult. (Ta) Szabó János József A Gödrösö k nevü lelőhelyen 1953-ban már folyt leletmentés. Azóta a rendkívül gazdag neolitikus telep a földkitermelések következtében szinte teljesen megsemmisült. Most a még megmaradt K-i peremrészen nyitottunk két szelvényt, ahol leleteket remélhettünk. Feltártunk egy gödröt és egy házat, bennük a szakáiháti csoport és a kialakuló tiszai kultura kerámia anyaga feküdt. 4
