Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1975. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/29. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1976)

Őskor

ŐSKOR (1-49. térképszám) Adon

y (Fejér m. ). Lásd 50. sz. Algy

ő (Csongrád m. ). Lásd 107. sz. 1 . Andráshid

a (Zala m. ) (XLVII). A szakirodalomból jól ismert kelta temető helyét sikerült a mai községi temető területére, illetve közvetlen környékére lokalizálni. A temetőt D-i irányba bővitik. A munkálatok előtt leletmentés vált szükségessé, melynek eredményeképpen bebizonyosodott, hogy a mai temető Ny-i oldalán húzódó kavicsbányával a kelta temetőt teljesen megsemmisítették. Mentőásatásunk során egy korarézkori (Balatoni csoport) hulladékgödröt, egy földbe mélyitett kiscsaládi házat és egy későrézkori (Bolerázi csoport) hulladékgödröt tártunk fel. (Ta) Horváth László 2. Aszó

d (Pest m. ) (XLIV). A Rákóczi ut 1. sz. alatti telken pincealap ásásakor későbronzkori gödröt bolygattak meg. A gödörben a cserepeken kivül tüzikutyákat, nagymennyiségű salakot, sok faszenet, az alján pedig egy bronztüt találtunk (Ta) Kővári Klára 3. Bajó

t (Komárom m. ) (XLVIII), A magyar-szovjet kutatások keretében először került sor együttes ásatásokra haeánkban. A községtől DNy-ra fekvő dombtetőn, az un. Hagymásföldeken végzett feltárás alkalmával a zselizi kultura hulladékgödrei kerültek elő, kevés cserépanyaggal és kőe szkijztöredékkel. A későbronzkori gödrökből előkerült, nagyobt* mennyiségű anyag az urnamezős kulturához sorolható. A feltárás legjelentősebb objektuma őstörténeti szempontból egy későbronzkori lakóház volt, melynek lakógödrét és a tetőt tartó cölöpök helyét sikerült tisztázni, így a ház szerkezete nagy valószinüséggel rekonstruálható. A feltárást vezették: V. Tyitov és Ecsedy István. Közreműködtek: Erdélyi Sándor épitész, Virágh Dénés geodéta és Bondár Mária egy. hallgató. (Rí) Erdélyi Istvá

n, a magyar-szovjet kutatások vezetője 3